Még olvasni sem tudtam, mikor bementem apám hatalmas könyvtárába, amit nem az emlékezet hőtágulása nagyított, hanem tényleg már akkor hatalmas volt, és azt mondtam neki: Édesapa, mikor halsz már meg, hogy az enyém legyen ez a sok könyv?
Lehet-e a könyvtárat megörökölni? Lehet-e birtokolni egy könyvtárat? Megtudhatunk-e valamit a maga körül könyveket felhalmozó, és azok közül kihalt emberről? A választásairól. Az érdeklődésről. Összenézni mindezeket a könyveket, és arra gondolni, hogy aki összegyűjtötte őket, már túl van ezen a tudáson. Mutatna-e valaki másra is, mint akiknek a könyvét gyűjtötte, olvasta? Vagy halála maga a kanonizáció?
Hollandiába utaztam, és elküldtem Esterházy Péternek egy fényképet. Azt írtam neki: Ezért jöttem. Ezért a képért. Mindig van egy kép, ami ott elkészül, ránézek, és azt mondom rá: ezért jöttem. Válaszul ezt írta: “...ez szép mondat, ez az „ezért jöttem”. én mondatokért járkálok. lehet, hogy emberekért kellett volna. bár ott is van kis járkálás.
(esterházy-mail. 2015.08.08)
Mikor hírét vettem betegségének, írtam neki, és elküldtem Gerd Theißentől egy idézetet. Nem fordítottam le, csak azt írtam neki, ez az egyik legkedvesebb idézetem. Tervem volt, hogy elküldöm neki az egész könyvet, de erre már nem került sor.
Halála után vettem meg a Hasnyálmirigynaplót, abban olvastam újra az idézetet az ő fordításában: „Kaptam egy mailt, gyógyulósat, abban egy szöveget Gerd Theissentől. Majd utánanézek, ki ő. Bumfordin lefordítom ide, szokásosan bekebelezem: Kétszeres jelkép Isten kép-telensége: Legyen szabad az ember mindennel szemben, amit ő maga alkotott. Ne keverje össze művét Istennel. De legyen Isten is szabad mindavval szemben, amit az ember róla gondol. Az ember ne keverje össze az emberi elképzeléseit Istennel. Isten nem látható képen, Isten hallható szóban. Mik tehát a legitim Isten-képek? Minden elképzelés és gondolat, mely felfoghatóvá teszi, hogy ő felfoghatatlan. Felfoghatatlan, megismerhetetlen az ember mint Isten hasonmása. Az emberről is tilos képet csinálnod, mely végleges volna.
Milyen vacak fordítás, vigyorgok itten. De passzol a szöveg ide. Theissen protestáns teológus. Pesten is tiszteletbeli doktor. Kéne olvasni.”
Gerd Theißen professzorral Heidelbergben, Esterházy Péter halála után nem sokkal, beszéltünk róla, hogy a könyvéből bekerült egy idézet Esterházy Péter legutolsó könyvébe.
Valahogy ez az általam németül neki küldött, és hozzám halála után az ő nyers fordításában visszatért mondat, külön hangsúlyt nyert a megtett út által: Az emberről is tilos képet csinálnod, mely végleges volna. (Gerd Theißen: Glaubenssätze)
Még az is lehet, hogy ezért jöttem. Ezért az egy, emberért lett mondatért.
Nincs végleges kép Esterházy Péterről sem. A halál sem véglegesíti a képet. Akkor sem, ha van fotográfusként utolsó képem róla: a könyvből hunyorogva felnéz, mintha túl sok lenne a fény, ami régen az olvasáshoz volt épp elég.

Hegedűs Gyöngyi