PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Novellaíró pályázatot hirdet az idén 150 éves Központi Statisztikai Hivatal,

amelynek célja a magyar hivatalos statisztika alapító atyja tevékenységének megismertetése.

Amatőr és rendszeresen publikáló szerzők egyéni vagy közösen elkészített pályaműveit várjuk, éljenek akár Magyarországon, akár a határon túl. A pályázaton 14 éves kortól lehet részt venni, eredeti, máshol nem publikált prózai művel. Egy pályázó legfeljebb 3 alkotással nevezhet. A pályázat témája: Keleti Károly, a szenvedélyes statisztikus.

A pályázati feltételekről és a formai követelményekről részletesen a www.ksh.hu/novellapalyazat oldalon tájékozódhat.

Beküldési határidő: 2017. november 1.

A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri értékeli. A legjobbnak ítélt három alkotást díjazzuk. Olvasói szavazatoknak is helyet biztosítunk, amelyek alapján közönségdíjat is kiosztunk.

Díjazás:

1. helyezett: 300.000/250.000 forint
2. helyezett: 200.000/150.000 forint
3. helyezett: 100.000/50.000 forint

Közönségdíj: 250.000/200.000 forint

Eredményhirdetés: 2017 decemberében, ünnepélyes keretek között, a Központi Statisztikai Hivatal épületében. A nyertesek nevét a KSH honlapján és a Hivatal Facebook-oldalán is közzétesszük.

Ajánló

Keleti Károly, a szenvedélyes statisztikus

  1. Édesapja, Karl Klette (1793–1874) festőművész József nádor gyermekeinek rajztanáraként is működött.
  2. Öccse, Keleti Gusztáv festő, grafikus, az Iparművészeti Tanoda alapító igazgatója volt.
  3. 15 évesen fegyvert fogott, és honvédtüzérként végigharcolta a szabadságharcot Bem erdélyi seregében. A bukást követően fogságba esett, de sikerült megszöknie.
  4. József nádor örökösei gazdasági gyakornokként alkalmazták az alcsúti uradalomban.
  5. 1862-ben testvérével együtt vezetéknevét Klettéről Keletire magyarosította.
  6. Közel álltak hozzá a művészetek: foglalkozott festészettel, valamint számottevőnek tekinthető irodalmi tevékenysége is.
  7. Több napi- és hetilap munkatársa volt; rendszeresen publikált többek között az „Ország”-ban és a „Pesti Napló”-ban is.
  8. 1864-től a MTA Statisztikai Bizottságának tagja, később jegyzője, idővel vezéralakja lett.
  9. Hathatós agitációjának (is) köszönhetően 1867-ben statisztikai osztályként létrejött a későbbi hivatal elődje a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül.
  10. Az osztály, amely hat fővel indult, az ő lakásán kezdte meg a munkát.
  11. Előkészítette, megszervezte és lebonyolította az első, az ország által önállóan végrehajtott népszámlálást. Az adatok kiértékelésében szintén oroszlánrészt vállalt.
  12. 1871-ben az önállósult Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatójaként sorozatos reformokat szorgalmazott. Tanácsait és meglátásait az 1874. évi első statisztikai törvénybe is belefoglalták.
  13. Fontosnak tartotta a hazai statisztikusok képzését, így nagy hangsúlyt fektetett a szükséges nemzetközi szakirodalom beszerzésére. Nevéhez fűződik a statisztikai szakkönyvtárnak (ma az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtárának) a megalapítása.
  14. Az 1869. évi hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson született megállapodás értelmében hozzáfogott Európa (és Magyarország) szőlészeti és borászati statisztikájának elkészítéséhez.
  15. Aktívan részt vett a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, amelyeken rendszeresen elő is adott. 1876-ban Budapesten rendezték meg a IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszust, nagyrészt neki köszönhetően.
  16. A statisztika minden válfaja érdekelte: foglalkozott gazdaság- és társadalomstatisztikával, áruforgalmi és külkereskedelmi statisztikával. De a demográfia, a nemzetiségi, az oktatási, a művelődési, sőt az antropológiai statisztika terén is ténykedett.
  17. Szenvedélye volt a vadászat, legjobban az agarászatot kedvelte.
  18. Korához hűen ő is komolyan vette a becsületét érő sértést: véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót – vélhetően annak pontatlan publicisztikai közlése miatt.
  19. Halála előtt írta meg a Budavári kaszinó 50 éves történetét, amelynek utolsó elnöke volt.