2022. július 6. szerda
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

A ritka ragyogás

2021-04-28
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

A humor és annak hiánya Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseiben

„Babitsnál a humor ritka ragyogás” – állapította meg a Hatholdas rózsakert című, életrajzi alapú humoros beszélyéről írt kritikájában Kardos László [1] és valóban: a Babits-életmű alig szolgál példával számunkra a költő humorát illetően, a recenzeált mű mellett talán egyedül a kései nagy mű, a Jónás könyve tekinthető kivételnek. Illyés Gyula visszaemlékezésből tudjuk: „Ő ezt a művet betegágyában is, föl-fölszisszenve is, elejétől végéig nevetve írta, őszinte szívvel mulatva és gúnyolódva mindenen, különösen azon a képtelen tökön!”[2] Pedig a humor kérdését Babits a magyar irodalom egyik meghatározó vonásának tartotta, Magyar irodalom című 1913-as esszéjében a magyar jellemet a következőképpen mutatja be: „Szkepszise nem cinizmus, hanem józanság. Nem cinikus keserűség, hanem józan, jóindulatú, fölényes humor. A híres magyar humor, irodalmunk egyik fővonása: tulajdonképpen ilyen flegmatikus parasztbölcsesség: a nyugodt szemlélődőnek fölénye a cselekvővel szemben. Nem csúfolódik, nem is irigykedik, mint más népek humora; sokat látott, tudja, hogy sok minden »nem érdemes«: de azért csak szeretettel mosolyog a világon, azokon, kik törik magukat: mint a tapasztalt férfi a bohó gyermeken.”[3] Kérdés tehát, hogy ha Babits ismert költői, szépírói életművére nem kifejezetten jellemző az „irodalom egyik fő vonása”, a humor, megtaláljuk-e nyomait kötetbe fel nem vett, esetleg a kéziratban maradt versei között? Meglepően könnyen nyomra bukkanunk, ha az 1916 és 1920 közötti periódus verspublikációt áttekintjük. Az 1868 óta megjelenő élclap, a Borsszem Jankó 1917. évi február 25-i számában ugyanis megjelent egy verse Babitsnak Arany címen.

Mélán ültük még az iskolát,
s ittuk már a lelked italát
tejnek, mint a jó bor elejét:
ó csak most érezzük erejét!
Lelked íze lelkünkön maradt
s lelkesebb a lelkünk általad.  

Ó most hull a test és hull a vér,
addig élünk míg a lélek él!

A vers feltehetően rövid időn alatt keletkezett, ceruzaírású fogalmazványa ugyanis egy Karinthy Frigyestől kapott, 1917. február 16-i datálású levél fóliójának verzóján (OSzK Fond III/687. 2.) található. A vers tisztázatát Babits legépelte, s valószínűleg ezt küldte el a szatirikus lap szerkesztőségébe, erről tanúskodik a gépirat rektóján olvasható, Babitstól származó autográf rájegyzés: „Borsszem Jankó”. A közkedvelt vicclap a február 25-én megjelent lapszámát szentelte Arany emlékének, de – szemben a lap alapkarakterével – nem kizárólag humoros írásokat publikáltak, ahogy azt a Babits-vers is példázza. A verset Babits minden bizonnyal túlzottan alkalminak gondolta, esetleg a rövid idő alatt megírt költeményt nem érezte eléggé kidolgozottnak, mindenesetre nem vette fel sem a Nyugtalanság völgyébe, sem valamelyik későbbi kötetébe, mely egyértelműen jelzi a műnek tulajdonított alacsonyabb esztétikai nívót. Mindenesetre tény, hogy az Arany című vers Babits életében egyetlen nyomtatott megjelenése az élclapban található, s ez a figyelmünket a Borsszem Jankó adott lapszámára irányítja. George Bernstein, aki Walter Benjaminnak a műalkotások aurájára vonatkozó koncepcióját a szépirodalmi szövegre vonatkoztatva gondolja tovább, megállapítja: „Az aura részben a szöveg materiális jellemzőiből jön létre. A mű megtestesülésének eredeti helyei tehát magukban hordozzák azt az aurát, amely a művet elhelyezi térben és időben, és amely létrehozza a mű autenticitását és kontingenciáját egyaránt. Ha megfosztjuk ettől az aurától, akkor a könyv lapját is megfosztjuk az ikonikusságától, s ezáltal a szöveg jelentésének fontos elemeitől.”[4] Bornstein a Benjamin-i „aurát” a Jerome McGann-ra hivatkozva a mű könyvészeti kódájával azonosítja, mely magába foglalja a szöveg anyagi szintjeinek (a könyvek, kéziratok fizikai formájának: papír, tinta, betűtípus, oldalterv, ár, a variáns mellett szereplő illusztrációk stb.) vizsgálatát is.[5] Túl az esztétikai kérdéseken éppen a szöveg alkalmisága indokolhatta, hogy Babits a Borsszem Jankóba szánt versét nem kívánta kiszakítani a megjelenés eredeti kontextusából, abból a reprezentatív tablóból, melyen a kortárs írók, költők (Bródy Sándor, Hatvany Lajos, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Kiss József, Krúdy Gyula és mások) sora vall Aranyról, megidézve a költőelőd szellemiségét, és azáltal, hogy a rövid szövegrészleteket sajátkezű aláírásaikkal szignózzák, egyben saját „személyes” jelenlétüket is láthatóvá és olvashatóvá teszik az újság lapjain.

A közölt szövegek egy része Babits versén kívül is Arany költői nagysága előtt tisztelgő rövid prózarészlet vagy vers, de a címlap is jelzi a centenáriumi megemlékezést is meghatározó történelmi kontextust: a világháborút, a nyitó oldalon ugyanis egy sérült katona áll Arany Nemzeti Múzeum előtt található szobra előtt. Babits verse ennek következtében tehát tökéletesen beleillik a lapszám tematikájába és összetett, egyszerre humoros és tragikus hangulatába is. A vers rövidsége ellenére az Arany–Babits-kapcsolattörténet két meghatározó mozzanatát emeli ki: egyrészt a klasszikus költői életművel való gimnáziumi megismerkedés alapélményét, másrészt a saját életművére gyakorolt hatástörténeti összefüggést. Az iskolai emlékek megidézése („ittuk már a lelked italát”) implicite Aranyt mint tanárt szólítja meg, mely gyakori ábrázolása a költőnek, Babits Arany Jánoshoz című szonettjében is „hunyt mesterünk”-ként aposztrofálja költőelődjét, de például a Borsszem Jankó Arany-számának egy másik verse, a fiatal Zilahy Lajos Bús magyar mesék… című szonettje is „Ébredj Mesterünk!” megszólítással fordul Aranyhoz. A háborús kontextus is megjelenik Babits versében, a külön kétsoros záró szakasz egyértelműen erre uta: „Ó most hull a test és hull a vér, / addig élünk míg a lélek él!”
Számtalan személyes és történelmi okot hozhatunk fel természetesen arra, miért is hiányzik Babits ismert életművének ekkor keletkezett részéből a humor. Következetes pacifizmusával írásaiban és személyes kiállásaiban mindvégig a háborúval szemben foglalt állást, az őszirózsás forradalom nyíltan kiállt a polgári demokrácia mellett, majd a Tanácsköztársaság idején foglalta el a tanári katedrát a pesti egyetemen, s mindezek miatt többször került politikai támadások kereszttüzébe, s mint a Nyugat Ady mellett másik meghatározó költője irodalmi viták középpontjában is állt. A világháború alatt öccse és barátai kerültek ki a frontra, kerültek fogságba vagy haltak meg a lövészárokban. Ha a nyilvánosságnak szánt művekben nem is találjuk meg a könnyebb regisztert, a kéziratos hagyaték még őrizhet humoros versfogalmazványokat, esetleg kész műveket.
Babits Mihály összes műveinek kiadásához írt utószavában Török Sophie felidéz egy jelenetet, Babits Kosztolányi posztumusz megjelent kötetének olvasása utáni kifakadását: „A Műhely című cikluson háborodott fel, melyben Kosztolányinak apró és vicces rímjátékai vannak összegyűjtve. »Hiszen ilyet minden író csinál, játékból, unalomból, kísérletezésből, – de megbocsájthatatlan bűn ilyesmit kiadni egy nagy költő halhatatlan nagy művei között, nagyközönség számára!«”[6] Ha nem is nagy számban, vicces rímjátékokat Babits hagyatékában is találunk,[7] az általam feldolgozott anyagban van olyan fogalmazvány, mely a könnyedebb rögtönzések közé lenne sorolható. Az 1916. év elején született, [Kiphened vasárnap…] kezdetű fogalmazvány (OSzK Fond III/1969. 80. fólió verzóján) egy napsoroló mondóka részlete lehet, melyhez hasonlót Babits 1911-ben is írt: a [Új esztendő beköszön…] kezdetű tizenhárom versszakos verse az év egyházi ünnepeit verseli meg újév napjától Szilveszterig. A [Kiphened vasárnap…] valószínűleg Babits alkalmi ujjgyakorlata lehetett, a lap alján a következő aláhúzott lejegyzés olvasható még: „Hétfő, kedd, szerda…”:

Kipihened vasárnap
s hét eleje hetfe, kedd,
adni fog új kedveket

Található a hagyatékban egy csonka boríték hátoldalára lejegyzett rövid vers (OSzK Fond III/1969. 70. fólió verzóján), melynek nemcsak pontos kiolvasása, de – ezzel együtt – megértése is kihívást jelent. Az általam javasolt olvasat a következő:

Hengerbuckás földi szán
Lélek sávolta kópéi
menyecskeszemű parázs
élc villanykái

Az 1917. augusztus 1. után keletkezett négy sorból álló fogalmazvány vélhetően egy játékos költői rögtönzés. A rövid versike érdekessége, hogy szavai ugyan a Babits korabeli nyelvállapot szerint értelmesek, és bár hiányzik az ige, a szavak szintaktikai viszonya mégis szabályosnak mondható, a szavak jelentése azonban értelmesen egymással nem kombinálható. Ezért a [Hengerbuckás földi szán…] kezdetű fogalmazványt leginkább avantgárd verskísérletként olvashatjuk, ami azért különösen érdekes, mivel egy évvel korábban Babits a Nyugatban élesen kritizálta Kassák mozgalmát, s hagyatékban maradt verseiből az is látható, hogy az újabb költőgeneráció jelentkezése, mely ekkor elősorban Kassák körül szerveződött, komoly lelki-költői válságot okozott számára. A Ma, holnap, irodalom című írásában Babits többek között A Tett folyóirat alkotóinak hagyomány- és formatagadását kifogásolja: „A művészet bizonyos értelemben kifejezés, és olyan módon hat, mintahogy a nyelv. A nyelv pedig régi konvenciók, azaz öröklött hagyománykincs segélyével érheti csak el célját. A művészet hatása, mint a nyelvé, asszociációkon sarkallik, s az asszociáció már mindig ősi, hagyományszerű beidegzettségeket feltételez. S ez nemcsak a megértésre, nemcsak a művek értelmi oldalára vonatkozik, hanem éppenolyan mértékben arra, aminek e megértés mindig csak eszköze, a megérzésre, a legsúlytalanabb hangulati elemekre.”[7] A [Hengerbuckás földi szán…] kezdetű fogalmazvány bár követi a nyelv grammatikai konvencióit, s mintha a vers két-két sora valamifajta gondolati-képi párhuzamot állítana fel, szemantikailag mégis értelmetlen szöveget kapunk. Nem véletlen tehát, hogy az avantgárd poétikai hatása nem ezen a területen ragadható meg Babits korabeli költészetében, hanem a szabad vers-forma lényegesen sikerültebb változataiban, mint például az Éji út, vagy az erős érzelmi hatást kifejező, expresszionizmushoz közelítő versek, melyek legismertebb darabja a Húsvét előtt. A [Hengerbuckás földi szán…] ezért leginkább az avantgárd paródiájaként olvasható.
Babitsra a kortársai és az utókor is általában mint a költészet elefántcsonttornyába zárkózó filozopter költőre tekint. Bár ezt a képet éppen az első világháború, majd az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején formálódó lírája és közéleti aktivitása miatt érdemes újragondolni, a humor ebben az időszakban is csak ritkán ragyogott fel írásaiban.

Szénási Zoltán

[1] Kardos László, „Hatholdas rózsakert: Babits Mihály novelláskötete”, Nyugat 7, 5. sz. (1937): 359–361, 359.
[2] Illyés Gyula, „Az ismeretlen: Naplójegyzetek versben és prózában”, in Babits emlékkkönyv, szerk. Illyés Gyula (Budapest: Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T., 1941), 185–194, 188.
[3] Babits Mihály, „Magyar irodalom”, in Esszék, tanulmányok, sajtó alá rendezte Belia György, 1 (Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1978), 359–420, 396–397.
[4] George Bornstein, „Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása”, in Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár, szerk. Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, ford. Vince Máté, Filológia 2 (Budapest: Ráció Kiadó, 2011), 81–117, 84.
[5] Jerome J. McGann Jerome J., „Szövegek és szövegiségek”, in Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár, szerk. Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, ford. Danyi Gábor, Filológia 2 (Budapest: Ráció Kiadó, 2011), 47–61; McGann Jerome J., „Szövegek társadalmivá tétele”, in Metafilológia I: Szöveg, variáns, kommentár, szerk. Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, ford. Danyi Gábor, Filológia 2 (Budapest: Ráció Kiadó, 2011), 62–80. Mindkét tanulmány az alábbi könyv egy-egy fejezete: Jerome J. McGann Jerome J., The Textual Condition (Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1991), 3–16 és 69–87.
[6] Babits Mihály, Összes művei, sajtó alá rendezte Török Sophie ([Budapest]: Franklin, 1945), 1124.
[7] Kiragadott példaéként egy 1924 februárjában keletkezett versikét idézek:  
Ismertem egy professzort
Zseniális hülye volt
Politikát tanitott
Tanitikát politott  
[8] Babits Mihály, „Ma, holnap és irodalom”, Nyugat 9, 17. sz. (1916): 328–340, 333.

MegosztásTweetMegosztás
Next Post
Tomaji Attila: Kámor

Tomaji Attila: Kámor

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (57)
  • Irodalom (715)
    • Irodalom & Co. (37)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (103)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (35)
  • Lapszámok (55)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Tanulmány (1)
    • Tanulmány (1)
  • Zene (83)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Tanulmány
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

2022-07-04
Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

2022-07-04
Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

2022-07-02
Füstjelek / Leonard Cohen: Az új lépés – Balett-dráma egy felvonásban (részlet)

Füstjelek / Leonard Cohen: Az új lépés – Balett-dráma egy felvonásban (részlet)

2022-07-01
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése