Rókalyuk
Tegnap még rendes ajtó volt itt.
Nem kellett hasra feküdni, előre kúszni,
kúszás előtt kifújni minden levegőt,
s aztán sietni, nehogy megakadjon félúton az ember,
mint egy szálka.
Ez egy rókalyuk.
A szaga is olyan.
Ezen kell most bemászni-kimászni,
magam előtt tolva a táskát.
Már négykor be kell állni a sorba,
olyan szűk a rés, olyan sokan vagyunk.
Nyolckor becsöngetnek.
Nem szeretnék megint igazolatlant kapni.
Gondolatban készülök
Én vagyok a legjobb futó a Szabadság telepen.
Engem indít a mezei futóversenyen Szentjóbiné,
akit mindenki Szentjobbnénak hív az osztályban.
Tegnap felemelte a jobb kezét s azt mondta:
Hármashegyalján lesz a futás, fiam, a halastó körül,
ahol Kádár elvtárs is horgászott egyszer.
Gondolatban készülök a futásra,
mert Szentjobbné azt mondja, hogy úgy kell.
Futok apám elől,
futok Császár Tibi elől,
futok Szmirnyák Zsolt elől,
a Fényes Udvar-i aztékok elől.
Apám elől a házban,
Császár Tibi elől a napköziben,
Szmirnyák Zsolt elől a pécsi osztálykiránduláson.
A Fényes Udvar-i aztékok elől a Hajnal utcán,
száz méterre a Meteor Mozitól.
Jó lenne kibírni addig,
elérni legalább a pénztárt,
ahol anyám ül,
keresztrejtvényt fejtve,
mert a teremből már kihallatszik a sikoltozás.
Az utolsó tégla
Látod ezt az üres telket?
Itt állt a napközi, ahol Fehér Laci
beleesett focizás közben az emésztőgödörbe.
Nála volt a labda, éppen kapura tört.
Egy méter kellett volna, és bevágja.
Ne mozdulj!
Most te is az emésztőgödör fölött állsz,
ahonnan kimászott, és hazafutott.
Még nem láttam senkit úgy szaladni.
Látod ezt a rozsdás szöget?
Ez bizonyítja, hogy itt régen épület állt.
Lebontották s az utolsó tégláig elhordták.
Ez akkor volt, amikor a debreceni taxisok
lezárták a Faraktár utcát.
Köd szállt, esett az eső.
A Kossuth utcára akartam eljutni.
Fehér Laci egy barna taxiban ült.
Nyomta a dudát, kapcsolgatta a fényszórót.
