A szerző friss diplomás, vizsgamunkája komoly szakmai siker. Bízva jövőjében, nyomban benevez egy egyfelvonásosokra kiírt pályázatra. Feszült munkával elkészíti és az utolsó pillanatban beadja művét. Barátaival együtt bizakodva várja az eredményhirdetést. Két honfitársát jutalmazzák, őt meg sem említik.
Némelyek tudni vélik, hogy a kézirat egyes részei olvashatatlanok voltak. Mások azt rebesgetik, hogy a konkurens kiadó áll a történtek hátterében. A zsűri tagjaival összejátszva elgáncsolta a művet, hogy a pályázat kiírója ne tudjon felfigyelni az új tehetségre. Egyik feltevés sem nyer igazolást. A támogatók bizalma töretlen, és öt hónappal később létrejön az ősbemutató. Az előadás sikere nyomán hősünk a meggyanúsított kiadó szerzője lesz, és első megbízásaként kétfelvonásosra kell átdolgoznia művét. Az új második részt alkotótársának két verse vezeti be:
Ferdinando Fontana
AZ ELHAGYATÁS (L’abbandono)
Mainz városát ez időn szirén rontotta meg,
Szédült tőle a férfinép, fiatal s öreg.
Robertót is bűnbe vitte, vad orgiákba,
Feledve Anna, a szerelmes ifjú mátka.
Kedvesét az elhagyott lány csak várta, várta,
Ám – szenvedélye viszonzatlan – mindhiába.
Egyre sápadt, fogyott – nem élte meg a tavaszt,
Keserű bánatában hű szíve megszakadt.
A MÁGIKUS ÉJ (La tregenda)
Híres legendája a Fekete-erdőnek
Rettentő véget szán a hűtlen szószegőnek:
„A bánattól megholt lányok lidércalakban
Sötét éjen az erdőbe gyűlnek csapatban.
Tánccal, kacagással nagy ünnepet ülnek,
Várják az árulót, bosszúra készülnek.
Mikor jő a legény, a sűrűbe csalják,
Elkapják, pörgetik, halálba hajszolják.”
Most Robertónak jött el szomorú napja,
A csábos sziréntől csúful elhagyatva
Hazafelé tart az erdő sűrűjében,
Balszerencséjére épp mágikus éjen.
Némák a völgyek, hallgatnak a bércek,
Nevetés csendül – jönnek a lidércek.
Sehol egy fény. Óriási gyászlepel az ég.
Jeges félelem bénítja – közel a vég!
GIACOMO PUCCINI Lidércek című operájának Ferdinando Fontana készítette librettója Alphonse Karr francia író Les Willis című novellája (1852) nyomán készült, és azon a legendán alapul, amelyet Heinrich Heine idéz Über Deutschland: Elementargeister und Dämonen című írásában (1834), és amelyből Théophile Gautier forgatókönyvére Adolphe Adam Giselle című balettje (1846) íródott.
Az opera kottaváltozatai:
– egyfelvonásos (a Sonzogno Zeneműkiadó pályázatára); ősbemutató: Milánó, 1884. V. 31.
– kétfelvonásos (a Ricordi Zeneműkiadó gondozásában); bemutató: Torino, 1884. XII. 26.
Magyarországi bemutató: Budapest, 1988. XII. 23. (Zeneakadémia, koncertelőadás)
A mágikus éj (Lidércek tánca)
– részlet Giacomo Puccini Lidércek (Le villi) című operájából
Londoni Szimfonikusok (LSO) / Antonio Pappano
Összeállította és a verseket fordította:
Szilágyi Mihály
