2021. február 28. vasárnap
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Babonák Brazíliában. Böszörményi Zoltán: Füst Lénárd-novellák

2013-05-13
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

A kötet indítónovellája mágikus világot idéz, de azért, hogy az utána következők észelvűsége mintegy ellenpontként vonja vissza az ebbéli hitet. Ezen ingamozgás teszi többek között érdekessé a novella-füzért. Visszatérő hőstípus a talpraesett self made man, aki saját eszének és szorgalmának köszönheti egzisztenciája megteremtését. Az alapvetően optimistán racionalista világképben eredetileg nem szerepel a vég lehetősége. Az mindig valahogy az emberi horizonton kívülről érkezik. Az összeomlást nem lehet megindokolni. A katasztrófa mindig megérthetetlen, a természeti csapások létmódjában hat, ahogy Hans-Robert Jauss írta a történelmi és a természeti csapás, a magyarázat és a megértés összehasonlításával kapcsolatban: “Ki érthetett meg valaha is egy földrengést? A racionális világot fenyegető irracionalitás, ennek a szorongásos aurának érzékeltetése kiemelkedő erőssége az írásoknak. Nem a pátosz hangján szólal meg, hanem közvetlen hangú életképekben.
A rövid elbeszélések időkezelése egyenes vonalú. Az elbeszélések tere az őserdő peremén levő kistelepülésé. A bevándorlók összekeverednek a helyi lakosokkal. A szereplők túlnyomó része nem értelmiségi, hanem kétkezi ember. A nem kétkezi emberek is az ő látószögükben jelennek meg. A tanultság haszontalanságnak, a hit inkább rettegett babonának vagy huncutságnak tűnik. A szereplőket leginkább a megélhetés érdekli. Ha valaki szerelembe esik, rövidesen a családalapításra, az otthonteremtésre gondol. Aztán a mindennapi munkára, felelősségre. Egyszerű dolgokon múlhat a változás. Itt még él a szerves közösség, jelen van a néplélek, amely a modernizációnak általában áldozatul esik vagy elidegenedik. Talán az eziránti nosztalgia is szerepet játszott az írások születésében. Egyszerű világ ez. Ennek megfelelően Böszörményi szinte elutasítja a modernizmus prózapoétikai vívmányait. A korábbi írásmódot eleveníti fel, a csattanóval végződő anekdotát, a jóízűen tréfás adomát. Az elbeszélő nem akar elhatárolódni szereplőinek nézőpontjától. Jóízűen mesél, le tudja bilincselni a figyelmet.
A narrátor ambíciója nem foglalja magában az árnyalt elemzési szándékot. A jellemzések szándékoltan egyszerűsítésre törnek. Nem az analízis, hanem a sejtetés a cél. Grammatikai szempontból a közérthető, egyszerű mondatok a jellemzőek. Böszörményi Zoltán jól tud balladisztikus sűrítéssel olyan kihagyásos szerkezeteket előidézni a különféle szövegegységekben, hogy igazán megteremtődjék az olvasóban a jelképes, sejtető érzés. A szerzőnek nagyon jó érzéke van a színház, film világából ismert jelenetalkotáshoz. A szereplők mondatai életszerűek, valóban erősítik a szituációk hatását. Szerepe lehet ennek abban is, hogy Böszörményi Zoltán élt Brazíliában. Az elbeszélések kompozíciója arányos, feszes.


Ha a szövegköziség szempontjából értelmezzük, a különösség egy-egy szerzői előd világképi rokonságában keresendő. Feltűnhet, hogy Böszörményi Zoltán kifejezetten nem a bölcsész világból választja elődeit, alakmásait. Már verseskötetének lírai persona-ja, az olasz lángész fizikus, Ettore Majoranna is ilyen. A mostani könyv előzetes szövegének írója, Lénárd Sándor pedig orvos volt. Az elődben és alakmásban közös a nagykoncepció, a széles kitekintés, a világ egészében, nem diszciplinákban való gondolkodás. Ilyen szerző Böszörményi Zoltán is. Lénárd Sándor személyisége, szemlélete szintén több szempontú. Valószínűleg ez hatott Böszörményi Zoltánra Lénárd Völgy a világ  végén című könyvének kreatív olvasásakor. Ez volt az előzetes szöveg, ehhez kapcsolódik az ő könyve. Egy-egy szó, pár mondat alapján egész novellákat kerekít Böszörményi Zoltán.  A folyamat hasonlíthat ahhoz, mint amikor Maupassant vagy Flaubert egy újsághírből egy egész regényt írt.
Persze, a szerző pályaívében úgy is értelmezhetjük ezt a kötetet, hogy korábbi könyvei, a dokumentumregény, más elvontabb képletek után most ezt a poétikát próbálta ki sikerrel.  Mintha Tömörkény István vagy Csáth Géza korában írt minőségi tárcanovellákat olvasnánk a regionális vonatkozásokat felmutató magyar próza világából. Csak a nevek sejtetik, hogy ez valami más. Brazíliában vagyunk. De talán épp az vonzza a szerzőt, hogy annyira hasonlít ez a hajdani magyar vidékre. Ott, a tengerentúl lel rá az elveszett forrásra. Hiszen maga Lénárd Sándor is a metropoliszból ment erre a helyszínre, identitása többrétegű volt. Ugyanakkor melankolikus kétely merülhet fel az önazonos múlt jelenbe emelésével kapcsolatban. Talán erre utal a könyv elején szereplő mottó, Lénárd Sándor-idézet: „…kérdéses, hogy az idő arra való-e, hogy újra megtaláljuk.”
A színvonalas kötet ragyogóan megírt címadó novellája kitűnő és jelképes jelentéseket indukáló példája az egész novellafüzér szemléletének és poétikájának. Mátyás, a derék földműves, leszokik a dohányzásról. Ezzel annyi pénzt takarít meg, hogy tulajdonosa lehet egy kartongyártó üzemnek. Leánynézőbe megy. Felsejlik előtte a tehetős, polgári jólét Paradicsoma. Azonban érkezik barátja, lélekszakadva ráncigálja el, mert Mátyás üzeme, jövője lángokban, már csak a füst gomolygása látható – „füstbe ment terv”. De Mátyás nem omlik össze, a másnap már kora reggel a mezőn találja, dolgozik szájában a füstölgő szivarral. Így lesz egyszerre konkrét és sorsjelentése a füstnek. (Ulpius-ház Könyvkiadó, Bp. 2012)

Payer Imre

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Dolinszky Miklós: A talán bizonyossága. Misztikus tapasztalat Dukay Barnabás mûvészetében

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (101)
  • Egyéb (14)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (48)
  • Irodalom (597)
    • Irodalom & Co. (17)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (86)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (20)
  • Lapszámok (41)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (77)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

2021-02-23
Forrásponton

Forráspont

2021-02-21
Füstjelek

Füstjelek

2021-02-20
Megjelent az Új Forrás februári száma

Megjelent az Új Forrás februári száma

2021-02-08
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése