2021. március 6. szombat
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Dobozok a tengerfenéken

2015-10-30
itt: Irodalom, Képzőművészet
Kezdőlap Irodalom

Tolnai Ottó: Kalapdoboz – képzőművészeti írások

Tolnai-Otto-Kalapdoboz

Tolnai Ottó Kalapdoboza különleges mutatvány. Ha innen nézed: doboz, amelyben a gyermek a titkot keresi. Ha a másik oldalról nézed, kalap, amelyből a bűvész egyszerre húzza ki a nyulat, és amely egyszerre átjáró – nyúlüreg – Alice Csodaországába. Szabadkaországba, Palicsra, Tolnai világába.
„[F]ürdőhelyen élni olyan, mintha egy üres metafizikus festményen élnél” – írja egy ízben Tolnai. A Kalapdobozban összegyűjtött esszék pedig, akárha sajátos ikonok lennének, bevonják olvasójukat ebbe a metafizikus térbe. A kulcsszó a metonímia: a szöveg mint ablak, vagy még inkább ajtó az adott festményre, életműre, sőt, nagyon sok esetben magára az alkotóra. Szokatlanul intim szövegekkel találkozunk, amelyek talán első látásra furcsák lehetnek a műkritikák általános hangvételéhez szokott befogadónak. Tolnai nem értékel a szó hagyományos értelmében, ennek ellenére kánont képez a megidézett alakok által, így betekintést nyerhetünk magánmitológiájába, imaginárius múzeumába. Kiinduló pozíciója sajátos, kevert pozíció: egyszerre gyűjtő, műkritikus és szépíró. Ez az állandó mozgás pedig burjánzó, asszociatív írásokat hoz létre.

Tolnai, a gyűjtő

Ha már az imaginárius múzeumot említettük, érdemes pár szót ejteni magáról az intézményről. A képzet, amit ma is ismerünk, a valamilyen szempont szerint (földrajzi, történeti, tematikus, vagy akár mindhárom egyszerre) összeállított gyűjteményekkel dolgozó múzeum, újkori lelemény. Ezt megelőzően a múzeum annyit jelentett, mint a művészet és a csodálatos dolgok háza: Kunst- und Wunderkammer. Ritkaságokat, a hétköznapitól eltérő tárgyakat sorakoztatott fel, különösebb ráerőltetett narratíva nélkül. Ennek a rendszernek nagyon fontos része volt a gyűjtő, a kincsképző. Amilyen Tolnai is. Szerzőnk szemében az előbbi értelemben említett „csoda” sokféle lehet. Egymás mellé kerülnek a löszbabák, amelyeket a szél forgatott ki a tipikus bácskai, homokos tájból, de megőrződik a rothadó kaptafa, illetve „átcsempésződik” a határon (azon a bizonyos határon, amely a peremlét egyik legfontosabb jelölője) egy talált-csinált kis fadarabon álló kerítésdarabka is. Nevet is kap: A vasfüggöny emlékműve. Tolnai univerzumában, és a valóságban, saját életterében, a Homokvárban is, ezek a dolgok egymás mellé helyeződnek, és önmaguktól működnek, hatva egymásra. Akárcsak a múzeum legelső formájában – ahogy arra Förköli Gábor is rámutat a kötetről írt kritikájában.
Tolnai bekukucskál a műtermekbe. Apró, emberi mozzanatokat vesz észre: például, hogy Suhajda Zita festőnő apjának vadászkutyája hogyan marakodik az ő kutyáival. Vagy éppen anekdotázik Gyelmis Lukács, az első írás főhősének lányainak szépségéről. Szereplőit becézi: Lacika, Jóska.
A Kalapdoboz egyik legerősebb képe egy fénykép, melyen a szerző látható Sáfrány Imre betegágyánál. Elképesztően intim pillanat. Az író tenyere a festő karján nyugszik. Ahogy azonban elindul felfelé a tekintetünk a kézről, a kép fókuszáról, ahogy elkezdjük pásztázni a hátteret, egyszer csak észrevesszük, hogy Sáfrány feje fölött ott függ egy aprócska kép: a Két vitorlás című festménye. Az Egy mondat Sáfrány 2000. augusztus 31-i megnyitójára című szöveg tanúsága szerint Sáfrány elmondja, hogyan kellett volna elemeznie Tolnainak ezt a képet: „ennyi minden rejlik egy tenyérnyi pasztás, boldog felületen” – zárja mondandóját. S ahogy észrevettük a képet, egyszerre Tolnai egy másik meghatározó pozíciója is felsejlik mögötte, és egyszersmind a szövegek mögött is: a műkritikusé.

Tolnai, a műkritikus

Ahogy korábban említettem, Tolnai nem a hagyományos értelemben vett műkritikusok közé tartozik. A műkritikusi és magánemberi mivolta szervesen összekapcsolódik, célja „az indiszkréción át éppen valami abszolút diszkréciót” hozni létre. Ennek az indiszkréciónak van egy nagyon is prózai oka a tudatos narrátori pozíción kívül. Ez pedig az, hogy a szövegek legnagyobb hányada olyan alkotókról szól, akik vajdasági kötődésűek, említhetjük például „a festők intenzív jelenlétét Zentán, a gyerekek akár az utcán is találkozhattak a nagy Párizst járt, Soutine, Rouault, Czóbel és Tihanyi közelségéből érkező, eszeveszetten gesztikuláló, ecsetével kardozó Konjovićtyal, a gesztusokat rációval lehűtő, jegelő Ács Józseffel, illetve hát Benessel.” Tolnai más tárgyú szövegeiben is óriási jelentősége van ennek a területnek. Egyfajta toposszá növi ki magát, a peremlét, a határhelyzet sajátos jelölője. Nagyon sok – és gyakran hosszadalmas – helyleírással találkozunk, mintha Tolnai maga is meg kívánná festeni a tájat, ahol kalauzol bennünket. A Kalapdobozból kirajzolódik egyfajta vágy az intézményesülésre: „Benes, Siflis, Szajkó és lényegében Torok is, már jóval a háború előtt kialakították ezt a kettős-hármas kötődést, életformát. […] Sajnos, úgy tűnik, a végek és a végeken túli sávok művészeinél, nem vagy alig lévén intézményeik, természetes ez a különös vándorlás, helykeresés… ” Mintha valamelyest ennek az intézményesülésnek lenne az egyik pillére a Kalapdoboz (ezért is nyerte el vele Tolnai a 2013-as Nagyapáti Kukac Péter képzőművészeti díjat). Ezzel együtt a szerző termékeny pozíciónak látja ezt a fajta ingázó létet: „Mert a művészetnek egy ilyen kilengéshez kell egy tengely, egy ilyen szabad pálya, és én örülök, hogy ebből a pályából itt valamit megsejthettem, meg abból, ahová ágyazódik a kilengés tengelye. Mert én a mi művészetünket így szeretem, így szeretem tudni: állandó kilengésben, hátrányunkból adódó előnyünkként…” Olyan lokálpatriotizmus ez, amelynek igénye van tágabb perspektívára is.
Ugyancsak fontos szerepe van a mediterráneumnak mint térnek Tolnai művészetfelfogásában. „Nekem van tengerem, mondtam egykor én, az alföldi ember […] egész kultuszt csinálva felénk az Adriából mint olyanból.” A marina (az Úr azúr arca) fontos motívum számára, ezt a Világítótorony eladó című kötetében érhetjük leginkább tetten. Érdeklődése középpontjában is gyakran a marina-festők állnak, például Penovác Endre, Petar Omčikus és Kosa Bokšan. A tenger mellett visszatérő motívumok az elemzett képeken – többek között – a fák, a fű és a bicikli. Magukban a leírásokban is állandó motívumokkal, ismétlődésekkel találkozhatunk – akárcsak Tolnai költészetében: a lisztet néző bolond figurája paralel a képet „olvasó” kritikussal, a mustármag Simone Weil-i transzcendens képe a tengerrel. Ugyancsak ismétlődnek az univerzális képzőművészeti hivatkozási pontok: Giacometti, Cézanne, Klee, Van Gogh, Matisse, Braque.

Tolnai, a szépíró

A képzőművészeti hivatkozási pontok mellett állandó irodalmi szereplői is vannak a szövegeknek. Kortársai közül Danilo Kiš neve fordul elő legtöbbször, azonban Tömörkény, Kosztolányi és Csáth neve ugyancsak nagyon meghatározó, ahogy Becketté is. Érdekes, hogy itt is mennyire összemosódik a privát és az alkotói szféra. A Kosztolányi-villa, Kosztolányi elődei és leszármazottai elevenednek meg a lapokon. A legfőbb megidézett alak azonban maga Tolnai. „Kissé túlszaladtam a citálással, de esetemben – egy Tolnai esetében – talán nem is citálásról kellene beszélnünk, a saját szövegével, Világlexikonával, Világfolyóiratával, Világtörténetével azt csinál az ember, amit akar.” A Kalapdoboznak van egy nagyon hangsúlyos metanarratív vonala. A szerző folyamatosan reflektál saját pozíciójára, libikókázva a szépíró és műkritikus között: hol regényként jelöli meg kritikái műfaját, hol esszéként. Néhol még ki is fakad: „túl nagy teret engedtem a szépírónak, akárha egész idő alatt szépírói versenyirkámba firkálnék…” Tolnai történeteket mesél, megpróbál utánajárni, mit is láthatott az a bizonyos szem, az a művész, aki az adott képet megfestette. Igyekszik belehelyezkedni a másik szemszögébe, megismerni, leírni körülményeit, megrajzolni jellemét, egyszóval: szereplővé tenni. „Egész életemben ezt szerettem volna, megírni, elmesélni, valójában egész életemben ezt is tettem, próbáltam megírni, elmesélni egy-egy festő, festészet, a szép, avagy a rút igézetében fogant festészet, kép, képrészlet, tónus, különböző intenzitású, a gyengéd érintéstől a rombolásig terjedő, akár a kép határán is átbillenő gesztus jelölte sáv, talán ez lenne a legpontosabb kifejezés: a sáv, napsütötte sáv történetét.” Érdekes módon a szövegek a legtöbb esetben kiállításmegnyitókra készültek, azonban az olvasónak az a benyomása támad, hogy a sűrű szövésű esszék szóban elhangozva még nagyobb súllyal ülhettek rá hallgatójuk vállára.
Mik is tehát ezek az írások? Ha meg akarnám úszni, annyit mondanék: kalapdobozok. „Igen, egy ilyen dobozt tartunk a kezünkben, amelyet hol a gyerek kíváncsi boldogságával nyitjuk, forgatjuk, elámulva végtelen zsúfoltságán […], hol pedig üres belterén csodálkozva, megrettenve, akárha egy lezuhant civilizáció, kultúra fekete dobozát hallgatva” – fogalmaz Tolnai Szikora Tamás alkotásai kapcsán. Valahogy így van az olvasó is a Kalapdoboz szövegeivel is.
De legyünk pontosak, akár a dobozkészítők: a Kalapdoboz maga a Tolnai-univerzum. Város dobozokból. Palicsfürdő benépesítve idős asszonyokkal, fákkal, kutyákkal. Az Adria azúrja, a talajvesztettség, a peremlét mementója, és egyben egy szuverén szellemi-képzőművészeti egész krónikája. Súlyos és sokrétű alkotás. (Forum Könyvkiadó, Újvidék 2013.)

Murzsa Tímea

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Észak-amerikai indián költők antológiája

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (101)
  • Egyéb (14)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (48)
  • Irodalom (599)
    • Irodalom & Co. (18)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (86)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (20)
  • Lapszámok (42)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (77)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Megjelent az Új Forrás márciusi száma

Megjelent az Új Forrás márciusi száma

2021-03-05
Általút

Általút

2021-03-04
Rádai Márk: Kötelezők röviden

Rádai Márk: Kötelezők röviden

2021-03-03
Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

2021-02-23
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése