2022. május 18. szerda
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Füstjelek

2014-04-23
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

Az értelmezés határai és a szöveg jogai
Umberto Eco: Az értelmezés határai, Fordította Nádor Zsófia, Európa, 2013

Umberto Eco Az értelmezés határai című, eredetileg 1990-ben megjelent tanulmánykötete nem könnyű olvasmány, és nem is kíván az lenni. A kötet szerzője nemcsak világhírű regényíró, de a szemiotika, azaz a jelelmélet szakértője is; könyve pedig tudományos munka – aki az ilyet nem kedveli, kézbe se vegye. Akit azonban érdekel az értelmezés igencsak összetett kérdésköre, az biztosan nem fog csalódni Eco kitűnő és szellemes munkájában.
A kötet négy nagyobb részből áll: Intentio lectoris, A hermetikus szemiózis arcai, Az interpretációs munka, Az értelmezés feltételei. A négy rész számos alfejezetből épül fel, azokban pedig történetek és példák, idézetek és definíciók sokasága található. Lássunk egy definíciót, mely maga is idézet: „A szemiotika tárgya a szemiózis: ’egy akció vagy hatás, amely három dolog kooperációját jelenti vagy feltételezi, például egy jelét, a tárgyáét és az értelmezőét; ez a hármas hatás semmiképpen sem vezethető vissza páros akciókra’ (Peirce, CP: 5.484).”
Eco megkülönbözteti a szemantikai (szemiozikus) és a kritikai (szemiotikus) értelmezést. „A szemantikai vagy szemiozikus értelmezés annak a folyamatnak az eredménye, mely során a befogadó a szöveg lineáris manifesztációját értelemmel tölti meg. Ezzel szemben a kritikai vagy szemiotikus interpretáció annak magyarázatára tesz kísérletet, hogy milyen strukturális okok miatt eredményezheti a szöveg azokat a (vagy éppen más) szemantikai értelmezéseket.”

Eco a kötetben rendszeresen hivatkozik saját életművére is; tegyük hozzá, hogy Az értelmezés határai megjelenésekor még „csak” két regénye jelent meg: A rózsa neve és A Foucault-inga. Ezt a két regényt vizsgálja ’A szerző és értelmezői’ című alfejezetben – jóllehet Eco számára nem a szerző szándéka (intentio auctoris) az érdekes, hanem a mű szándéka (intentio operis) és az olvasó szándéka (intentio lectoris), s persze az ezek közötti viszony. Korábbi kötetére, a Nyitott mű (1962) című munkára reflektálva írja: „Valóban, úgy tűnhet, akkor a műalkotások ’nyitott’ értelmezését ünnepeltem ’forradalmi’ provokációval, s ma konzervatív állások mögé sáncolom magam. Nem gondolom, hogy ez így lenne. Harminc éve Luigi Pareyson értelmezéselméletéből kiindulva azzal foglalkoztam, hogy meghatározzak egyfajta ingadozást, instabil egyensúlyt az értelmezői kezdeményezés és a műhöz való hűség között. Ez alatt a harminc év alatt a mérleg nyelve sokszor túlságosan is az értelmezői kezdeményezés felé billent. A probléma most nem az, hogy visszabillentsük a másik irányba, hanem hogy ismételten hangsúlyozzuk az ingadozás megkerülhetetlenségét.
Egyszóval tehát az, hogy egy szöveg potenciálisan végtelen, nem jelenti azt, hogy minden interpretációs aktusnak jó a vége. Még a legradikálisabb dekonstrukcionista is elfogadja, hogy vannak botrányosan elfogadhatatlan értelmezések. Ez azt jelenti, hogy az értelmezett szöveg megköti az értelmező kezét. Az értelmezés határai egybeesnek a szöveg jogaival (ami nem azonos azzal, hogy egybeesnének a szerzőéivel).”
A ’Joyce-ról gazdaságosan’ című alfejezetben olvashatjuk a következőket: „Úgy tűnik, hogy Joyce eszményi álmatlanságban szenvedő eszményi olvasója kiváló modellje a dekonstrukcionista olvasónak, akinek a számára minden szöveg egy soha véget nem érő rémálom. Egy ilyen olvasó nem kritikailag fogja interpretálni a Finnegans Wake-et, hanem inkább eredeti újraalkotások végtelen sorát hozza létre.”
Eco kötetében egyebek mellett olvashatunk az értelmezés modelljeiről, az alkímiai diskurzusról, a metaforák értelmezéséről, a hamisítványokról, a szemantikáról és a pragmatikáról, az előfeltevésekről és a végtelen szemiózisról. Ez utóbbival foglalkozik a könyv utolsó fejezete, s erre vonatkoznak a kötet utolsó mondatai is: „Nehéz eldönteni, hogy egy adott értelmezés jó-e, és könnyebb felismerni a rosszakat. Nem annyira az volt hát a célom, hogy megmondjam, mi a végtelen szemiózis, hanem csak annyi, hogy legalább leszögezzem, mi nem az, és mi nem lehet az.”

(A rovatot szerkeszti s a posztot írta: Szűcs Balázs Péter)

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Németh Tibor: Doktor vagy gyógyító?

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (54)
  • Irodalom (702)
    • Irodalom & Co. (36)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (100)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (33)
  • Lapszámok (54)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (81)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

2022-05-15
Förköli Gábor: Létturista (kabai lóránt Moaré [versek és fotók, 2018–2020] című kötetéről)

Förköli Gábor: Létturista (kabai lóránt Moaré [versek és fotók, 2018–2020] című kötetéről)

2022-05-15
Borkovics Péter: Farkas Zsófia üvegszobrairól

Borkovics Péter: Farkas Zsófia üvegszobrairól

2022-05-12
Reggeli Piéta (Dal Csengey Dénesnek) – Holczer Dávid verse

Reggeli Piéta (Dal Csengey Dénesnek) – Holczer Dávid verse

2022-05-10
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése