Füstjelek

John Keats
Amikor elolvastam Chapman Homéroszát
 
Sok színarany vidéket beutaztam,
láttam sok nemes, gazdag tartományt,
s a nyugat szigeteit – hol a költők
Apollónt tisztelik – jól ismerem.
 
Sokszor meséltek egy tágas világról,
hol mélyen-látó Homérosz az úr,
de sosem szívtam tiszta levegőjét,
míg nem szólt Chapman bátran, hangosan.
 
Úgy voltam ekkor, mint a csillagász,
ha új bolygó úszik látókörébe;
vagy mint a sasszemű Cortez, mikor
 
állt és meredt a Csendes-óceánra
– csapata vad sejtéssel összenézett –
némán, egy panamai hegytetőn.
 
Nádasdy Ádám fordítása (2018)

John Keats (1795–1821) angol költő keveset utazott, de rengeteget olvasott. Ezt nevezi az 1. versszakban az ő „utazásainak”. A 2. versszakban arra céloz, hogy Homérosz eposzait olvasta ugyan – angol fordításban, mivel görögül nem tudott –, de sosem érezte, hogy ezek olyan nagy művek lennének, mint ahogy a görögül tudók állítják. De most elolvasta egy régebbi fordító, Chapman angol Homérosz-fordítását, és úgy érezte: új világ tárul föl előtte, mint amikor a csillagász új bolygót észlel (az Uránuszt nem sokkal azelőtt fedezték föl), vagy ahogy a spanyol hódító, Cortez látta meg a Csendes-óceánt, mikor Panamában, a Darien-hegységről kitekintett, s gyanítani kezdte, hogy nem Indiában van, hanem egy új világban (azaz Amerikában).
[A tudósok megjegyzik, hogy Keats téved: ez a hódító nem Cortez volt, hanem Balboa. De ez nem von le a vers értékéből.]

Nádasdy Ádám

John Keats
On First Looking into Chapman’s Homer
1816
 
Much have I travell’d in the realms of gold, 
And many goodly states and kingdoms seen; 
Round many western islands have I been 
Which bards in fealty to Apollo hold. 
 
Oft of one wide expanse had I been told 
That deep-brow’d Homer ruled as his demesne;
Yet did I never breathe its pure serene 
Till I heard Chapman speak out loud and bold: 
 
Then felt I like some watcher of the skies 
When a new planet swims into his ken; 
Or like stout Cortez when with eagle eyes 
 
He star’d at the Pacific—and all his men 
Look’d at each other with a wild surmise— 
Silent, upon a peak in Darien. 
 
John Keats
Amikor először pillantottam Chapman Homérosába
 
Sok Aranypartot bejártam, csupa
büszke nép és királyság földjeit,
sorravettem nyugat szigeteit,
melyeknek egy-egy költő az ura.
 
Hirlett, van egy roppant tér, ahol a
törtszemű Homéros uralkodik,
de tiszta legét nem szívtam, amig
rám nem harsant Chapman friss, hős szava:
 
s akkor ugy voltam, mint a csillagász,
kinek új bolygót nyújt az éjszaka;
vagy mint sas Cortez, mikor a csodás
 
Új Oceánt bámulta, míg hada
összenézett – iszonyú ámulás –
szótlanul egy szirtedről, Dária.
 
Szabó Lőrinc fordítása (1942)
 
John Keats
Chapman Homéros-fordítására
 
 
Sok kincses országot hajóztam át,
Csodás földek közt vitt utam tova,
Rég ismerős nyugat szigethona,
Hol Apollónak hódol annyi bárd.
 
De ama földnek, mely, mint híre járt,
A mélyszemű Homéros otthona,
Tiszta legét nem szívhattam soha,
Míg nem hallottam Chapman nyílt szavát.
 
A csillagász érezhet így talán,
Ha legelőször új bolygóra néz,
Vagy Cortez, amikor az Óceán
 
Fölé mered – és társai merész
Sejtéssel telve állnak oldalán –,
Szemük előtt az újvilági bérc.
 
Pál Endre fordítása (1943)

(A rovatot szerkeszti: Szűcs Balázs Péter)