Füstjelek – rendkívüli, bloomsday-i különkiadás

JAMES JOYCE: FINNEGANS WAKE (részlet)
Fordította: Bozai Ágota

Erreje amiújzseumba! Kallapra vigyázat. Ezitten az Willingdone múzséj. Ezitten pórrossz puska. Emmeg farancúzus. Mindent asszemnek. Eza pórosszok koppolyás lobogó rimarongya, rajtaj az ázados meg szósznő. Eza golóbis likgatta ki a pórrosszak ászlaját. Salút a Porzikainak! Idde’ a rozsdás, éljen aki él, kisértessék az élet biztos! Ennyim. (Kabbaka-bikapata! Ejjó!) Ezitten Lipóleum háromszegeletű kalapja. Ennyim. Lipóleumkallap. Ezitten Willingadon lovalagol úgyanazon fehír Cokenhape hátaján. Ezitten a mágenetikus teringetes irtóarthuro lóvalagias Willingadon, feneséges és magentoszos aranyónló sarokkantyúja meg a vassercege mega az négyréz franczkar rikája, kulumpa, meg a magnatárd szallagja mega az serényöve, meg a jóllejárt kallucsknija megeme pille passzentosz panthalló. Emmega nagy szélles shemfeddője, írköve. Ennyim. Eza hárrom fíjú kusshad az lővész árakban. Lő hallottak. Emmega zellenseggölő angyol őr dög teteve, emmeg a szűrke kehelye, regi ment e skótológia velelesz az idők fékezetéig. Ezisitten a kép mutatja: az nyájas lipóleum árnyékkészre tetszi a hájas lipóleumott. Kis sértett. Ha ragos szóváltatás. Ez a kisike lopóleum ifijú azki shem nem apóró senem agydarab. Am ondó vagyok. Itten e se(re)gglet: A fúrfingos Fitz Tamász. A mocsókos MacDyke. És a Szőrkörös O’Hurry. Mind él-ősdi. Ezitten a Délosszie alpok. Ez a vén Usz-domb avagy Tivel, ez a Tipsey, ez azegy Indzsun hegy. Ez az ALPok vonulatja, grinátosok, kőrülöl el, öbelében három kríminális lipóleon. Ezekitta dzsinnissyk állnok teremlények, shalomakalapban shinlelnek olvadást aztratégia kézileánykönyvből, smuttogatják az ígéret alföldjét csippenkés fehéren, kefetén. A dzsinissy keze galandfehér, hajja hollófekete és a Willingadon rögvest áll mita csövek. Ez a nagy Willingadon mormograndum ez a teli szkóp hatalmos csodatévő muttatja dzsinnisszie-k szárnyalattjait. Hathengerelős sz. Exkalibur. Ennyim. Ezitta zén bellgám, a szőrnyű korkomor csatta hevéből alvonalakon csecspészi ki kancáját. Ló hall álltában. Lapis lapuli. Dzsinnissy zsengéje oltja Willingdont. Vékony vörös sor rakozzon ingerem előtt. Te meg te megte áss itt. Lieberáttúr. Győz elem. Porzika giga. Fél elem. Hogy Van kis asszonyod, látja csöved? Ösz szinte híved zárom, le velem. Némi betegsegg. Ez vala galád takitika, dzsinnissik így akarának folyótonfolyvást alájatenni Willindonnak. Lá, lá, lám! A dzsinnisy féle tékeny, anginkúrt monden lipóleummal. És eme zsíresség, eza lipóleum bojkokettálja a Willingadont. A Willingadon meg erre begerjed, hadat vet, sorfalloszt állít. Fut ám for ár, vaskalapos szőrkucsmáshoz, titokszó titokszót követ, nagy szalamajka, golyó b. is Willingdon fül el mellette. Ez itten Willingadon napinapinapi parancsa. Követ cipeli is ten hátad megetti helyesekre. Ne igyj minket a kis sértésbe. Ide nőjetek! Aj, aj, aj! Mártatlan, chèresznyepirospozsogás dzsinidzsének. Függefuck! Aszódjatok mek! Nemmi nem ámít. Ősz szinte íved. Willingadone. Ez volt Willingon első hercig vicce. Nemet nemért. Hee, hee, hee! Ezitten én vagyok az ő káuszcsukjában nedeves csíkkorgó, oszt takarodóm, vissz koz, kopok el az dzsinik tápborába. Eggyék, igyál, gyakjál jól, lankadt hassal ne há borúzz. Ő serez neked sörömöt. Egy guine-s Guiness. Gyogyóír. Ezitten tök-ölő ruszki ágyú. Ezitten farkancia árok. Ezek itten a lövészek ír magja. Ők itten ágyagyútöltellék. A száznapos pénisztancia korszika után. Ők itt a megsebecsültek. Tor terra; özvegyek völgye. Ezez itt fehír cipellős dzsinibabák. Ez a lipóleum a veres lován. Ez a Willingdone, tüzet parancsol. Mennydörgöl! (Bummbele!) Ez a teveleges százas, lóvások, ez a gyalóság, özönláb, ez a kénkövecses csellekvő csapat, per pé tér mopüle, füstölgő homok ellőttük, utálnuk. Szende isten! Vesszítésre áll! Ezitten Willingdone sír. Bruh aha! Bruh aha! Merd-e?! Eztet a dzsiník kilábalák. Nem lő; dörög. Villanlik. Sten bűn tesse Angli kánt. Ezek itt a dzsinnik azhogy fut ólépésben, el, el, ennyi volt, hegy menet, küzdelem vége, mened éket keresnek bűnkerben. Lép és lép és lép, könny könnyeden fut óra. Szívük itten. Ennyim. Ezitten én vagyok balga, s’il vous plaît, szilvalé, ez üsti tálca, köszönnöm, köszönnöm, minden csíppeje kincs. Pour la… le… a hazáért, a házáért. Az orrsóját sem őrizték ingyen. Ez a szüzekedés nyoma, a hanyatthagyotak vidám hanczúr foga nyoma; germanusul aszongyak: biss mark. Ez a Willingadon pushkarejszelője, aza marvány massztilátó, saját kezűleg húzogatja, mindenki a magáét, így királyi magágyban leledzhet, a léha nőmberektől elválik, el, külön ül, intézi folyó ügyeit. Mocsokos bármacák! Szabbathíts meg vétökeinktől! Ez ittena legjellemtéktelenebb lopóleum, a shemmirekell ő csencsel ő, ki Willindont kémlelo bagy fehérsegg magaslóról, Kappanyhágó, Jó Reménysegg. Kőfalfej Willingdone ö rög róka házasítva rég. Lipoleum nagyfa szú aggorraleglény. Ez a híjéna harsányan röhög Willingadonnadonon. Eme lipcses szájjuh setét haddúrbó a henessy beszól. Ez a himdu Shimar Shin két ősség Shem ez Shon az, a jó szan és a fekatasegg között. Ennyim. Ez itten a zabos, a zabolátlan vén Willingadon, felkapta a járomszögelletű kalpagját lipóleumnak a csattantér mocsokából. Ez itten egy mezőnyi smaragdződ lóherebere, ez meg pinadzsábi katona, vízellne. Emmega Willingadon a lipóleum-kalpagnak felét a lófehér üllepéhez durrzselé. Farpofa be. Ennyim. Ez vót Willingadon utolsó térfája. Üt tős. Hi, hi, hi. Ezitten megint a nagy fehér Willing-Wallagos állat Culpahág, hágsóját roshálja, leng farok, ring far, tele szkóp, farapófogóban a kalap, ezzel inzuláltálja a hímdú szippolyt. Ej, ej, ej! (Vörös proszt ó, a bikkának! Cél mereszt! Ost oba!) Ez a sípoly, madraszadabra begorrombol, őrösség fogolyák le, ez böhmböl odaja Wellingadonnak: Ap Pukkaru! Pukka Yurap! Abrak a habra. Ez itten a Willingadon, sületett nem es ember a taplós tüzes szerszámos dobozát csapja e korszikh shemshonhoz, eme ragyagó deliához. Geránád rád! Itta véda, fusser vég a: a szikhpoy tenger ésszel a lipóleum kalpagja egész felét lekapta a nagy fartájról, az fehérlővalagról. Ennyim. (Telibe trafalgált! Nyet nyerít!) Kappanhágó el, élt. Erre amjúzéj. Csimmával vigyázat kifelére.