Géczi János: 2013

Képzelte, beszélte el versben az ifjúságát
épp úgy, mint élete delét elvesztő férfi,
ha elhiszi,
vele időzik az egyetlen betű,
amely az Ő nevében
érzi legjobban magát,
holott ott tartózkodik
számtalan nyelv rengeteg szavában,
elképzelheti, hogy ez a betű,
vonzó írásjegye, megteremti a kezet is,
amely hosszú mondatokat ír le,
amiket mind-mind számára küldenek el
makulátlan papíron,
izzanak bár a szenvedélytől
és a vágytól be is kormozódtak.
Végezetül azt képzeli,
nincs oly jövő, amely nélküle létezik,
miként nincs meggybor zúzott gyümölcs híján,
palást, bárha eltakarja az elaggott testet, bíbortalanul.
Éjszakánként egyedül is kettőre bont ágyat.