2022. július 7. csütörtök
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Háborúban hallgatnak. Szálinger Balázs Háború című művéről

2013-02-02
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

Szálinger Balázs 2012-ben megjelent Köztársaság című kötete igencsak nagyralátó költői program felmutatására vállalkozik: egyazon kötetben mindhárom műnemet bejárni, és eközben mégis megtartani egyfajta kohéziót, felmutatni a költői nyelv és a tematika által kiszabott egységet, miközben hagyományosan – és helytelenül – ellentétesként felfogott fogalmak egybefésülését célozza: a privát és a nyilvános, a közös és a magán összejátszatását.
A belső borítón a cím alatt alcímként ezt olvassuk, zárójelben: „líra, dráma, epika”. Ez a tipográfiai megoldás többféle értelmezésre is lehetőséget ad. Vajon ugyanannak a kérdésnek futnak neki a kötet elkülönülő részei (amelyek egyébként egy kis trükkel öt szakaszra bomlanak, ekként sajátos, ám egyszersmind problematikus szövevényt létrehozva), vagy a három különböző műnembe tartozó szöveg összefüggéseiből, egymásra vetüléséből kell kiolvasnunk azt, hogy saját vállalását beteljesíti-e a kötetegész? Műnemi-műfaji szinten is tematizálódik a kötet részeinek egymáshoz és a kötet egészéhez való viszonya, és miközben nyilvánvaló nehézségekre utalunk (a Köztársaság címet viselő, Julius Caesar fiatalkorába kalandozó történetet bemutató dráma hogyan olvasható szorosan össze néhány (56 + 1[!]) verssel meg egy „utópisztikus szerelmi verses elbeszéléssel”, túl az általánosságban megvonható párhuzamokon), azt is észben kell tartanunk, hogy a szerkesztés sokféle szempontot mérlegelő munkája után a végeredményként kapott kötet egysége mindenképpen befolyásolja a befogadói élményt. Nem is kell messzire mennünk, hogy hasonlót találjunk: a szerző 2007-ben megjelent A százegyedik év című kötetében három, műfajilag jól elkülönülő szöveg kapott helyet: egy eposzparódia, egy eposz és egy verses elbeszélés. Noha korábban önálló kötetben megjelent két szöveg, a Zalai passió és A sík is, ezek olvasását érdemben rendezte át az új kontextus. (A kötetről szóló írásom: Újraéledt műfajok karneválja, Új Forrás, 2010/4.)
Írásomban a Háború című szövegre koncentrálok, arra, amelyik itt, ebben a korpuszban az epikát (re)prezentálja. Ahogy az eddigiekből következik, nem gondolom, hogy ez a szöveg a kötet többi részétől elkülönítve olvasandó, tehát utalni fogok más szöveghelyekre is. Néhány megállapítás erejéig az említett A százegyedik év című kötet szövegeivel, műfaj-koncepciójával kapcsolatos összefüggésekre is kitérek majd, ahogyan más verses epikai szövegeket is bevonok utalásszerűen az értelmezésbe, hiszen a több mint tíz éve tartó versesepika-hullám felől is érdemes értékelni a szöveg teljesítményét.
A verseskötet a Köztársaság címet kapta, és ezzel rögtön a közéleti költészetről folytatott eszmecsere diszkurzív terében jelölte ki önnön helyét. A magyar kulturális emlékezetet, történelmet, topográfiát stb. tematizáló verses blokk és az ókori politikai szüzsét kibontó dráma után olvasva különösen jelentésessé válik a Háború cím: mintegy a demokrácia (a kötet nyitóversének első szava!), a köztársaság (a dráma címe) és egyáltalán, az emberi együttélés konfliktusainak ad absurdum vitt feloldásaként az erőszak, az apokaliptikus pusztítás lehetőségével játszik el. A harmadik, egyelőre fiktív világháború víziója tulajdonképpen maga az armageddon: ekként apropója egy alapos, az egész 20. századra visszatekintő morális önvizsgálatnak. Ez az önvizsgálat a „lírai” szál, egy szerelem befejeződésének történetén keresztül sodródik bele a történeti önelemzésbe: így a szöveg a narratívában egyesíti a gyakran külön kezelt „szerelmi költészet” és „közéleti” vagy „háborús költészet” hagyományait (vö. Balassi Bálint stb.).
A háború fikciójával a történelem belép a vers beszélőjének közvetlen életterébe. Érzékileg is, és itt komoly hangsúly van az érzéki tapasztaláson: Csepel bombázását lakásának erkélyéről figyeli katasztrófaturistaként, spektákulumszerűen, a pusztítástól egyszerre távol és mégis éppen a pusztítás közepén. Lord Shaftesbury, a 18. századi brit moralista egyike volt azoknak a gondolkodóknak, akik a természeti fenséges jelenségét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ennek megtapasztalásához elengedhetetlen a megfigyelő biztonságos, kívülálló pozíciója, miközben szemléljük a saját erőnket jóval felülmúló természeti jelenségeket. Ez a distancia teszi lehetővé az esztétikai élvezetet, a kontemplációt. Ez a helyzet, a külső megfigyelő-pozíció egy bombázott városban némileg másként működik: a szöveg eljátszik a külső és a belső nézőpont keveredésével: „Nem tudtam, hogy katasztrófaturizmus / Részvevői lehetnek azok is, / Kik a katasztrófa nyilvánvaló / Áldozatai (jó, tudom: itt senki / Se gondolja, hogy bármi baj éri)”.
A nézőpont dinamikus váltakozása a szöveg egyik kulcsa: a régi háborúk traumatikus emlékként újra terítékre kerülnek (az elbeszélő és a barátnője átbeszélik az emberiség háborúit: „És végigvettük az ismert világ / Történetét egész a kezdetektől.”), az új háború kitörésével új(ra) értelmet nyer a közmondás: a történelem az élet tanítómestere. Ez a történelem most – régen magunk mögött hagyott emlékszilánkokból összeállított narratívák helyett – a jelenben zajló háború előképévé válik. A történelem végét bejelentő háború átstrukturálja a múltat, homogenizálja, mintegy pecsétet üt rá: a befejezettség miatt az elbeszélő korlátlan önkénnyel rajzolhatja fel saját interpretációját a magyar történelemről, illetve őszintén vallhat elképzelt döntésekről (pl.: „Arra jutottunk, hogy egy háborút sem / Helyeslünk, de bevallottuk: igen, / Az első nagy háborúba talán / Mentünk volna mi is olyan lelkesen, / Ahogy minden fényképen látható…”, vagy: „Könnyen lehet az, hogy sunnyogtam volna / ’44-ben, azt hiszem, félrenéztem / volna…”). Ha tehát elfogadjuk azt a kötet felépítése által megrajzolt történelmi ívet, amely a római köztársaságtól a huszadik század kataklizmáin át a fiktív jelenig és az ebből következő alternatív jövőig tart, akkor a harmadik világháborút fikcionalizáló elbeszélés egyfajta válasz mindarra, amit történelemnek, múltnak, emlékezetnek nevezünk.
A hagyományos verses elbeszélések – már amennyiben beszélhetünk ilyenről – a verses regénnyel ellentétben verses formában elbeszélt történetek. Szálinger művében maga a történet a lírán átszűrve jelenik, meg: a Háború lényegi pontokon kapcsolódik a kötet verseihez, ebből a szempontból pedig különösen fontos az összefüggés. Az elbeszélésnek van konkrét tere és ideje (Budafok, „Háromnegyed négy”), de maga a cselekmény voltaképpen az elbeszélőben játszódik le, hosszas belső monológ. Felmerül ezért az epikum és a líra egymáshoz való viszonya: a művet nem sorolhatjuk egyértelműen egyik műnemhez sem, hiába az idézett szerzői paratextus. Érdemes felidéznünk, hogyan mutatkozik meg e viszony problematikája Szálinger korábbi epikus verseiben: látható, hogy a műfaji hagyományhoz való – bizonyos tekintetben ironikusnak mondható – odafordulás sosem írta felül a hétköznapi értelemben vett személyes érintettséget. A Zalai passióban szülőföldjének történeti mintázatát illesztette irodalomtörténeti távlatba,  A százegyedik év történetében pedig a jelen közéletének visszásságai jelentek meg. Ezektől a művektől a Háború abban különbözik, hogy itt csak két figurát használ az elbeszélő, a párbeszéd teljesen hiányzik: a narrátor hangján szólal meg a barátnő figura is, a nézőpont egyértelműen az övé. Emiatt a verses regény több szólamot mozgató, ironizáló, frivol attitűdjét is nélkülözi a szöveg. Emiatt a kortárs magyar verses epika színterén leginkább Térey János Protokolljával rokonítható, más művektől – a szerző korábbi, már említett verses epikai műveitől is – viszont nagyobb távolságot tart.

 Pogrányi Péter

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Körüljárni a részleteket. Az Új Forrás rendezvényeiről

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (57)
  • Irodalom (716)
    • Irodalom & Co. (37)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (103)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (35)
  • Lapszámok (55)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Tanulmány (1)
    • Tanulmány (1)
  • Zene (83)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Tanulmány
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Eseményhorizont – Taizs Gergő verse

Eseményhorizont – Taizs Gergő verse

2022-07-06
Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

2022-07-04
Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

2022-07-04
Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

2022-07-02
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése