Halmai Tamás: Asztalizen

Szélcsendjegyzetek 101–150.

(Fotó: Tám László)

101. (Credo) Hiszek azoknak, akik hisznek.
102. Mióta áll egyenes derékkal ez a fa? S miféle morál szerint?
103. Lehet, hogy a növények mozdulatlansága meditációs gyakorlat? S az évmilliós próbatétel után egy szép napon üdvözülten az egekbe szállnak?
104. A szóból lett világot a költő visszavezeti eredetéhez: szóvá teszi. (Ez azt is jelentené: Istenhez tereli vissza az elcsatangolt létezést?)
105. (Spiritual fiction) Az univerzum mint illúzió, a kozmosz mint kulissza. Mögötte – alig túl a Holdon – fürkész istenek. Gyönyörködnek bennünk? Mulatnak rajtunk? Kísérlet, esetleg show tárgya volnánk? Muszáj szeretniük bennünket, különben nagyon kellene utálniuk magukat.
106. Ha nem találod a helyed, állj meg, hogy a hely rád találhasson.
107. Felcsigázni az elcsigázottat: ezt teszi az emberrel a művészet, a szerelem, és ezt az angyalok. Nekik emelt hármas oltár a boldog élet.
108. A lassú madár is gyorsabb az égnél.
109. Örök minden szerelem, mert örök minden. (És mert minden szerelem?)
110. Csillagok szárnycsapása viszi előre a világot. Az út végén – minden út végén – Isten várja a fészketleneket.
111. Csak a fény nem tud besározódni. S nincs, ami ne tudna fénnyé válni egy véghetetlen pillanatra.
112. Gyávák vagyunk jónak lenni. Félünk attól, hogy nem lesz mitől félni.
113. Vándor sebek a tengeren: hajók.
114. Istentelen és örömtelen az élet szeretet nélkül. Ami nem bűn (nincs bűn, mert van Isten, mert van szeretet), hanem tévedés.
115. A legnagyobb esztelenség: a szívtelenség.
116. Megorrontani a másikban az angyalt: talán ez a szerelem.
117. Mikor már beletébolyodnánk a tapasztalatba, hogy a világ mennyire bonyolult, mindig megment a gondolat, hogy a szeretet milyen egyszerű.
118. Találkoztam Istennel. De nem ismertem föl. (Bárkiről-bármiről bármikor elmondható.)
119. Mindennap abban a reményben kapcsolja be a rádiót, hogy a „Megszakítjuk adásunkat, rendkívüli hírek következnek!” című műsort megszakítva a „Megszakítjuk »Megszakítjuk adásunkat, rendkívüli hírek következnek!« című adásunkat, mert a normalitás hírei következnek” című műsor kezdődik, s azokat a híreket Isten olvassa fel.
120. Olvasni egy könyv gondolataiban.
121. Páros imádság: szerelmesek összekulcsolt keze.
122. (Humánparadoxon) Meghal – így jut vissza a halhatatlanságba.
123. Jézus megszületik minden karácsonykor. És mi az év összes többi napján keresztre feszítjük.
124. Isten imádsága a világ.
125. Angyalország fővárosa a szerelmesek szíve.
126. Éjszaka nem hisz a tengerben a part. De hogy nappal se az égben a föld, a fényben a szem, a szeretetben a boldogtalan?
127. A szívem túljárt az eszemen: túl jár az eszemen.
128. Ráérősen nyújtózkodnak, mert királyságuk nem e világból való, a fák.
129. A hold mögötti angyal összes álmát kell valóra váltanunk. Minden egyes pillanatban.
130. Fényszerzetté lesz, akinek az ujja hegyét szerelmes csókkal illeti bárki bolond.
131. Verseskötet: tündérzóna.
132. Amíg gyorsabb vagy, mint a fák: kapkodsz.
133. Nem kérsz, és csodálkozol, hogy kapsz. Kérsz, és csodálkozol, hogy kapsz. Viszonyulj konzekvensebben a csodákhoz.
134. Forgatja fejét a cinke, de mindenfelől Isten néz vele szembe. Boldogabban forgolódik tovább.
135. Mikor elindultam barátot keresni, velem tartott, hogy ő is barátra leljen. Hosszan bandukoltunk, s az út végére elfelejtettük, hogy keresünk valakit. Hiszen megvolt.
136. Nincs jó válasz, mert nincs jó kérdés, mert nincs kérdés.
137. (Meditáció) A gondolatok leülepednek a tudat aljára, s csak Isten marad a felszínen.
138. (Létművész) Zenszerző.
139. (Emberország) Halak szigete.
140. (Lány kerekes székben) Partra vetett sellő.
141. (Négy felismerés) 1. A gyerekkor kinőhetetlen. 2. A csodák is. 3. E kettő ugyanaz. 4. És igaz, és örök.
142. (Virtuálprojekt) Monográfiát írni Neil Gaimanről. És Müller Péter Sziámiról. És Németh G. Béláról. Lehetőleg külön-külön.
143. (Angyallátó) Amikor – harmadik szeme fölnyílván – meglátta a férfi hátán a szárnyat, feje fölött a glóriát és szívében az angyali jóságot, határtalan öröm öntötte el. Végre egy égi hírnök a poros világban! De körbetekintve letaglózó látványban volt része: minden álmatag földlakó láthatatlan szárnyat és glóriát viselt, s a szíve mélyén jó volt, mint a felhőkön túliak. A határtalan öröm helyére határtalan békesség fészkelődött: végre megtalálta azt, ami el sem veszett soha.
144. (Az angyalok eljövetele) Az angyalok csapatostul és énekelve és tündöklő szél hátán fognak érkezni egy távoli jövőben, amely sosem jön el, mert már elmúlt és most is tart és nincs vége, mert nincs kezdete, mert az angyalok itt vannak, és csak angyalok vannak itt és most és mindörökké.
145. (Kivezetés a teológiából) A világ túl csavaros válasz ahhoz, hogy rájöhessünk a kérdésre.
146. (Aranyösvény) Minden lépéssel megérkezem.
147. Keressük, mert nem tudjuk, mi veszett el.
148. Minden ítélet: előítélet. Amíg idő az idő.
149. (Angyalzen) Együtt táncolni – a fákkal.
150. Növényeknek adni koncertet.