(Győrffy Ákosnak)
bár nem formálhatott jogot trónra,
a súlypont emelkedés
elég volt,
hogy koronáig érjen lehajtott feje,
a koronáig, mely füstölőként lengett
az éjszakánként turistaháznak használt
templom
főhajójában,
abban a hiedelemben,
hogy a pestistől véd,
s nem terjeszti.
a test királynak is csak félpanzió,
mormogta mellette
a tenger peregrinusa.
*
erről sem készít senki igazi fényképet,
csak olyat, mint nyizsinszkijről:
lemaradva az ugrásról.
csak egy nőimitátort, és egy szabadságon
lévő adófelügyelőt felmutatva,
s csak a koreográfus
emléke
a semmilyen táncrendbe
nem illeszthető
anyag,
az igazi monológ,
melyet csak az űrbe kitett
skizofrén folytathat,
az ötméteres ugrás végén
a spiccbe beállt táncostól
keletkezett lyuk,
a legkeményebb
fából készült deszkában
a test
a meteorit becsapódása,
mely ott volt
a színpad végső elbontásáig,
pedig a vörösfenyő
még holtában
is összenő,
ha kihúznak belőle egy szöget.
talán, mert bár még sok
előadást megbírt utána,
maga volt a színpad
végső lebontása.
keletkezés, mely
nem visszafejthető
az okság mentén.
Discussion about this post