Képi lélegeztetés (28)
csak tárd ki, tárd ki, tárd ki a szívem
(Nagy László Sólyomének)
a tükör mióta nem a jóváhagyás tere nem is keresi a duplikációs felületet mióta a víz ráhagyatkozás hullámmal sír lolita lolita táncol sáskahadak hegedülnek békahadak fuvoláznak hóruszon angyalok ülnek viszik az elsőszülöttet ne csak lássa magát a tükörben halállal animálnak emlékeztető kúrát adnának legalább árnya maradna bakfis de ő már nem akar semmit a szemöldökfán vannak turista jelzések azoknak akik nem akarnak odafelé visszatalálni ritka pillacsapással mint egy újszülött lolita lolita játszik pille csapással vermeiben sok a vendég majdani ködfal a hála tükrökben magát látja újszülött csapással a téridő kettős férce elpihen őszi levélen a test meddig pusztában bolyongás mettől ígéret földje mitől bolygó apokaliptikus pályán fővé ütve hóruszon angyalok ülnek meddig ígéret földje mettől vermeiben csapással ritka pille lolita lolita épít szárnyat igéz az angyalra röpteti és kikacagja csapás mentén visszatalálni ki akarna ráül igéz neki csókot szemei nap szemei hold nappal és éjszaka kettős pillacsapása hóruszon angyalok ülnek nem mocskolják kezük szárnyukkal ütnek lebegnek az orkán-erejű szélben magasban nem a préda hatalma tartja őket nem is a kitárt szárny hanem hogy tudják most ők is könnyű zsákmány lolita örül lolita sír jelent valamit/ ha egy ötven pluszos nő/ szeret valakit
Hegedűs Gyöngyi
