ikraforr

Mikor, hogyan kerültél először kapcsolatba az irodalmi élettel? Hol látod magad most, és mit tervezel a továbbiakban?
2015 óta merem felvállalni, hogy verseket írok, ekkor vettem részt először írótáborokban. Azóta úgy érzem fejlődtem, tudatosabb és kritikusabb vagyok a szövegeimet illetően. Kezdem kitapasztalni, érezni a saját hangomat. Egy ideje prózaírással is próbálkozom, illetve van egy drámaötletem, amivel néhány hónapja kezdtem el foglalkozni.

Kik, hogyan segítenek neked a szövegeiddel, irodalmi tevékenységeiddel kapcsolatban?
Írótáborokban több kiváló szemináriumvezetővel ismerkedtem meg, akikhez egész évben fordulhatok segítségért. Az irodalomszerető barátaim és sok esetben a családtagjaim is rá tudnak mutatni a szövegeim hibáira. Illetve most, hogy a fővárosban tanulok, szeretnék minél több irodalmi műhelyen is részt venni.

Mesélnél arról, hogy milyen inspirációkból építkezel a szövegírás során? Milyen közegekben, hangulatban vagy a leginkább ihletett?
A prózaíráshoz a legnagyobb ihletet számomra egy-egy hétköznapi esemény tetten érése jelenti. A minap például láttam egy kürtőskalácsot egy bicikli kulacstartójában. Egy novella megírásához számomra ennyi általában elég.
A verseknél ez összetettebben működik. Vannak persze kézzelfogható mankók, de a legtöbb esetben fogalmam sincsen honnan érkeznek a szavak. Ilyen mankó például, ha feladatra kell verset írni, vagy ha irodalmi közegben mozgok. Ezek általában ösztönzőleg hatnak, és bizonyos értelemben a kötöttségek (pl. versforma, megadott téma) segítenek.
A kedvenc tollam, a fák, a meditáció mind-mind hozzájárulhatnak egy vers születéséhez, de nem garantálnak egyetlen valódi sort sem.

Az általad említett mankók és kötöttségek ösztönző hatása a verseknél inkább a kezdeti fázisban, a szöveg születésekor, vagy már a szerkesztésnél, a szöveg rendezésénél jelentenek nagyobb
segítséget?
A mankók a lépegetésnél még segítenek, de a futásban vagy táncban már hátráltatnak. Esetemben így van ez a szövegekkel is. Sok versem születik például formában és növi ki magát szabadverssé.
 
Vannak egyéb projektjeid és ötleteid, amiket fontosnak érzel megemlíteni?
Tervezem a jövőben egy versrendelő honlap elindítását. Egy weboldalt, amin keresztül akár megadott szavakkal, különböző alkalmakra rendelhetnek az emberek verseket.

Nem aggódsz a versrendelő honlap ötletével kapcsolatban, hogy az így megírt versek „bérdalok”,
vagy legalábbis bérdal-ízűek lennének, illetve hogy a megírásuk folyamatát egyfajta „piaci” logika
keretezné?
A piaci logika miatt egyáltalán nem aggódom. Nyilvánvalóan nem a meggazdagodás vezérel, amikor versekkel, irodalommal foglalkozom. És bízom benne, hogy van annyi önkritikám, hogy ha ilyen jellegű motivációk késztetnének írásra, azon nyomban kiigyam a tintát a tollamból.
Az aggodalmaim sokkal inkább az igényekkel és a képességeimmel, kapacitásommal kapcsolatban vannak.

(A rovatot szerkeszti: Pencs Attila és Radnóti Ádám)

Vers

tortalanság
 
lábak közt, vérben, fénytócsában,
lágyan, éhesen születni meg.
diadémmel, glóriával,
mint aki ragyogni érkezett.
 
*
 
mint aki a levest, a húst, a kalácsot,
megette, megosztotta mind.
úgy halni meg, mint aki ebéd után
egy elégedettet legyint.