INDIÁNER

Miklya Zsolt/ Pető Intézet Általános Iskola/Óperenciások

„…a művészet világával, élményekkel, kedvességgel, odafigyeléssel simogatjuk a lelküket.”

UFO: Kik azok az Óperenciások?
Jakatics-Szabó Veronika: Az Óperenciások egy kreatív csoport, 6 kortárs képző- és iparművész a tagja. Közös nevezőnk a művészet- és élménypedagógia, felnőttekkel és gyerekekkel is foglalkozunk. Rendszeresen lehet velünk a MÜPÁ-ban és más helyszíneken (pl. Állatkert, Mesemúzeum stb.) is találkozni.

Mi van az Óperenciás tengeren túl?
Az Óperenciás tengeren túl a mesék és a csodák világa, és a művészet birodalma terül el, ahová mi átkalauzolunk minden gyereket.

Kiolvasható-e egy gyerek rajzából a lelkiállapota?
Egy gyerekrajz, ugyanúgy, mint a felnőtt rajz, rengeteg dolgot árul el a rajzolójáról, habitusát, lelkiállapotát, hangulatát, érzelmeit… Minden kiderül…

Ti kiolvassátok-e?
…és igen, kiolvassuk, de nem kötjük senki orrára, hanem csak mi magunk megfigyeljük ezeket a lelki rezdüléseket a rajzok alapján.

Megsimogatjátok-e őket rajzolás közben? Vagy más módszerekkel simogatjátok a lelküket?
Általában nem szoktuk megsimogatni a gyerekeket miközben együtt alkotunk velük, vagy segítjük őket az alkotásban. Jól fogalmaztad meg, más módszerekkel: a művészet világával, élményekkel, kedvességgel, odafigyeléssel simogatjuk a lelküket.

Miklya Zsolt versei
Életvonal
Tenyerembe írom a neved.
Kalapot húzhatsz, mélyen,
futhatsz a városparton,
lógázhatod az útról a lábad,
mintha egy óriás erkélyen
ülnél, vagy csak járkálhatsz
körbe: szeret – nem szeret – szeret,
nevedet súgják a házak,
szoknyád, a piros karton
rajzol alájuk jelet,
szívvonalad még lüktet,
fejvonalad meg mélyen
a kalapod alatt várja,
hogy körbejárod a várost,
sétálsz a városparton,
lógázod az útról a lábad,
szeret – nem szeret, harangoznak
a szoknya alatt az árnyak,
árnyékvonalad mélyen indul,
de ne félj, az enyém vagy,
tenyerembe írtam a neved,
csak húzd le a kalapod mélyen,
piros kartonban járkálhatsz
– szeret – nem szeret – szeret –
egy falakból nyitott tenyéren.
Türkiz falak közt
Az árnyékom színes. Szégyellem is.
Mindenkinek szürke van, meg sötét,
a múltkor kicsúfolták, hogy hamis,
nem is igazi árnyék az enyém.
Pedig nem is. Enyémben él a nap,
az övékét eltakarja válluk,
sötét és kész. Az enyém titkosabb,
mint a szoba sarkában a várlyuk.
Most csodálkozol ugye? Figyelj csak,
megmutatom, hogy lehet átbújni
a várba, ahol egy király nap mint nap
várja, jöjjön már erre valaki,
az nem lehet, hogy ő egyedül van
és fázik, a tapéta is hideg,
a kandallóban hiába lobban
bármi, őt csak megveszi az ideg.
Átbújtam egyszer a türkiz-várba,
türkiz falak közt árnyékom megnőtt,
ott vettem észre, milyen meleg, sőt,
mennyire illik türkizhez a sárga.

Fülöp Szabolcs, 10 éves

Imri András, 7 éves

Plentner Mónika, 10 éves

Veszteg Vanessa, 10 éves

Há per vé
A híd, a hegy,
a húr, a hó,
a hold, a hang,
a házikó.
A víz, a vad,
a vár, a vér,
a volt, a van,
ha véget ér.
A híd alatt hal úszik el,
nem láthatod, pedig figyel,
csobban picit a hátuszony,
hang suhan át a húrokon.
A ház fölött vadlúdcsapat
húz észak felé, úgy halad,
mint folyóra írt ferde vé,
mit sodor a víz másfelé.
A hegy tetején hóorom,
hogy mire vár, azt nem tudom,
nem melegíti fel a hold,
a nap pedig még ott se volt.
Mire a napfény hóhoz ér,
benned már rég buzog a vér,
elolvad, csordogál a hó,
magába issza a folyó.
A víz, a hang sosem pihen,
nem lel nyugalmat semmiben,
ha elcsitul is, arra vár,
hátára veszi egy madár.
A volt, a van,
ha véget ér,
viszi tovább
a víz, a vér,
a hold, a hang,
a házikó,
a híd, a hegy,
a húr, a hó…

Böhm Karina, 8 éves

Farkas István, 13 éves
Nagy csíkos felleg
Anya sálát titokban
a vállamra terítem.
Ilyenkor megnövök,
felemelem a fejem,
hogy lássam,
mi van a felhőkön túl.
Fellegek mögül apa figyel,
megigazítja nyakkendőjét,
rezgőre kapcsolja mobilját,
rajtam tartja a szemét.
Kötök egy csomót a sálra,
nagyobbat, mint az apáé,
beletemetem az arcom,
és felleg vagyok,
nagy csíkos felleg,
lehunyt szemekkel
és kitárt karokkal.

Bódi Dávid, 10 éves

Pető Anna, 10 éves

Az Óperenciásokról: www.operenciasok.blogspot.hu

Az Indiánert szerkeszti: Zöld Lényegű Felhő