2022. május 27. péntek
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

INDIÁNER

2014-09-01
itt: Gyerek/Irodalom, Képzőművészet
Kezdőlap Gyerek/Irodalom

Ki látta a szelet?

 Az Indiánert megcsapta az anime-szele: Miyazaki utolsó filmjéről, a Szél támadról, Dobay Ádám írt

“Ki látta a szelet? A szelet nem látta még senki. De ahol a levél megremeg, ott a szelet kell keresni.”
 
Dobay Ádám
 
Meg kell próbálni élni – Miyazaki utolsó békeüzenete

Hogyan lehet egy tömegek számára készült animációs filmben feldolgozni Japán második világháborús részvételének súlyát és a ma Japánjával meglevő párhuzamait? Ehhez egy Miyazaki Hayao-nagyságú író-rendezőre van szükség, aki még hetven évesen, romló szemével is kitart harminc éve töretlenül kommunikált pacifista üzenete mellett. Végeredményben ez a Ghibli Studio hagyatéka az utókornak – de nem csak a japán nézők számára.

Messze nem ez az első alkalom, hogy a második világháború borzalmáról készül animációs film Japánban. Miyazaki munkatársa, a szintén Ghibli-alapító Takahata Isao, aki egész életművében a “mit rontottunk el” kérdését feszegeti, 1988-as  A szentjánosbogarak sírja című munkájában sikerült a valaha készült egyik legszívbemarkolóbb egész estés rajzfilmet elkészítenie, ahogy mintegy másfél órában a társadalom, a családi viszonyok és maga az élet teljes felbomlását mutatja meg két, a háború végnapjaiban túlélésért küzdő gyerek szemszögéből.
A háború utáni évtizedekben Japán populáris kultúrája előszeretettel fejezi ki magát a szimbolikus ábrázolásra messzemenően alkalmas animáción keresztül. Az egyre komplexebbé és egyre személyesebbé váló apokaliptikus történeteivel szinte terápiás módon dolgozza át magát újra és újra az ország pusztulásán, a felszabadultsággal és a naivitással egyaránt párhuzamba hozott japán gyermekkor elmúlásának képzetével. Régi, egyszerű életünknek vége, valamit elvesztettünk, és beléptünk egy új korba, amiben új kihívások várnak minket olyan problémákra, amikre a szüleink és nagyszüleink generációja legfeljebb szét tudja tárni a karját: a mi módszereink megbuktak, erre már nektek kell kitalálnotok valamit. Nem csoda, hogy a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve a világ megmentésével megbízott fiatalok úgy a fantasy, mind a science fiction, mind pedig a történelmi korokba helyezett, de kortárs áthallású történetekben egyre fiatalabbak, és generációs történetekké válnak.
Az animekészítők több generációjára erőteljesen ható Miyazaki Hayaónak is elsődleges szerepe van abban, hogy a Japán alkotmányába a világháborút követően beemelt pacifizmus (mely szerint az ország másokkal való konfliktusaira soha többet nem lehet megoldási módszer az erőszak) általános alapelvként került a népszerű történetekbe. Miyazaki békeelvű, néha a béke érdekében akár az életüket feláldozni kész hősei — a fegyverét vadászat helyett gyűjtögetésre használó Nausicaä (Nauszika – a szél harcosai, 1984), a gyermekkor felfedezési vágyának elszántságával a titkos repülő szigetre találó Sheeta és Pazu (Laputa – az égi palota, 1986), vagy a harcot csak önvédelemre használó Ashitaka (A vadon hercegnője, 1997) egész sorát inspirálták azoknak az anime-hősöknek, akik a harc abbahagyását tanulják és tanítják, az erőszakos reakciók tanult reflexeiről pedig egyenesen lenevelik ellenfeleiket.
Miyazaki utolsó filmje, a Szél támad egyes felszínes kritikák szerint szembemegy az életművel, pedig közelebbi vizsgálatra egyenesen támogatja azt, sőt, talán ennél erősebb hangsúlyozása nem is lehetne annak, amiről a szerző egész életében beszélt. Az egyetlen, ami szokatlan Miyazakitól, az az, hogy ezúttal nem fantáziavilágok metaforáján keresztül közelíti meg üzenetét (hacsak a főszereplő, Horikoshi Jiro életén alapuló film fiktív szerelmi szálát, vagy álomjeleneteit nem tekintjük egy sajátos fantáziavilágnak), hanem nyersen és közvetlenül, ráadásul a legpusztítóbb japán vadászrepülő, a Zero születéséig vezető történeten keresztül.
A film hőse ezúttal azonban hiába békepárti. Mind ő, mind legjobb barátja, Honjo szájából elhangzik: “mi csak szép repülőgépeket szeretnénk készíteni”. De mennyire érvényes ez az idealizált japán gyermekkor naivitását visszhangzó mondat a film történelmi, társadalmi helyzetében? Szétválasztható-e egy alkotói mestermunka annak pusztító felhasználásától, az egyéni ambíció az eredmény széles körű hatásától? Ezeket a kérdéseket már nekünk kell megválaszolnunk.
A filmben sokszor idézett Paul Valéry-verssorok: “Felkél a szél! Meg kell próbálni élni!”. Sajátos helyzetükben ezt tanulják egy életen át Miyazaki utolsó hősei, attól függetlenül, mi hogyan ítéljük meg a döntéseket, amiket a történet során hoznak. Nem véletlenül most és így készíti azonban Miyazaki ezt a filmet, nem filozófiai elmerengésre hív minket, hanem hogy újra szembesítsen a hozzáállásunk kritikus mivoltán. A film készülése alatt készíti elő Abe Shinzō kormánya a japán alkotmány átírását, amely hatvan év után a pacifizmustól újra a fegyverkezés irányába indítja az országot. A Szél támad pedig végig dobálja a párhuzamokat Japán akkori és mostani helyzetével – egy hatalmas természeti katasztrófa (az 1923-as nagy kantói földrengés és a 2011-es tsunami), egy gazdasági világválság (az 1929-ben és a 2008-ban kezdődő), feszült bel- és világpolitikai helyzet. Miyazaki hősei mindig a közösségük támogatását bíró, népi-népmesei hősök, akik lehet, hogy individuumként emelkednek ki közegükből, de a békeszerető közeg az, aki ezeket a hősöket életre hívta. Miyazaki Hayao pedig bízik a japán közösség erejében, hogy nem lép ugyanarra az útra, amire elődei tették. Ő biztos, hogy életművével mindent megtett az ügy érdekében.

 

Anime-asszociációk
(kérdezz-felelek Dobay Ádámmal)

UFo: Nauszika?
Dobay Ádám: Az animekészítés egyik csúcspontja. A modern japán női hős etalonja.
A vadon hercegnője?
A modernizáció szomorúsága.
 
Naruto?
Fájdalmas magyar fordítás.
 
Pokémon?
A harc virtualizálása.
 
Joe Hisaishi?
A csend hangjai.
 
Szentjánosbogarak sírja?
A reménytelenség terápiája.
 
Ghost in the Shell?
Cyber-megvilágosodás.

„Felkél a szél!… Meg kell próbálni élni!
A roppant lég könyvem lapokra tépi,
Porzó habok verik a szirteket!
Szálljatok szét, lapok, a levegőbe!
Csapj fel, vizár! Csapj a sima tetőre,
Mit orrvitorlák csőre csipkedett!”

 (Paul Valery)

Dobay Ádám (www.dobayadam.hu)
A szerző kultúrakutató, központi területe a japán animációs film. Blogján rendszeresen publikál a népszerű film, az anime, a mitológia és a kortárs tömegkultúra témáiban.

Az Indiánert szerkeszti: Acsai Roland

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Dolinszky Miklós: A jelenlét visszanyerése

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (55)
  • Irodalom (704)
    • Irodalom & Co. (36)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (101)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (33)
  • Lapszámok (54)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (81)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Tarcsay Zoltán: Inzáj-nemzáj (regényrészlet)

Tarcsay Zoltán: Inzáj-nemzáj (regényrészlet)

2022-05-25
A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

2022-05-21
Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

2022-05-20
Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

2022-05-18
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése