2022. július 7. csütörtök
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

INDIÁNER

2015-05-30
itt: Gyerek/Irodalom, Irodalom
Kezdőlap Gyerek/Irodalom

ZALÁN TIBOR GYEREKVERSE UNOKÁJÁHOZ/UNOKÁJÁRÓL
 

zalán fotó, bahget iskander
(Bahget Iskander fotója)

EGYMÁSRAÍRT GYEREKKOROK

Acsai Roland: Összehasonlítanád néhány mondatban, miben volt más a te és a lányaid gyerekkora?
Zalán Tibor: Nehéz ezt néhány mondatban összehasonlítani! De megpróbálom. Én az ötvenes évek második, a hatvanas évek első felében voltam gyerek. Akkor még sokkal szegényebben éltek az emberek, akik dolgoztak, és nem funkcionáriusok vagy magas pozícióban posztoló munkáskáderek voltak. Apám kubikos volt, anyám téglagyári munkás. Sokat dolgoztak, és nem nagyon jutottunk előre. A téglagyár környéke, az utca nevelt föl, ennek ellentmond, hogy közben jó iskolám volt, és zenét tanultam. Apám ingázott, anyám hajnaltól estig a téglagyárban robotolt, én a magam ura és áldozata voltam nap mint nap.
A téglagyár környéke tele volt csodákkal, a csavargások élményekkel, a korán önállósodott élet szabadsággal. A lányaim már nem az elsőgenerációs értelmiségiek sorsát és későbbi küzdelmét örökölték meg. Olyan környezetben nevelkedtek fel, ahol könyvek vették körül őket, nekik is volt születésüktől fogva könyvespolcuk, festmények a falon, már akkor híres és érdekes vendégek foglalkoztak velük, s mi igyekeztünk idejekorán bábszínházba, színházba, koncertekre, operába vinni őket; zenét és nyelveket tanultak.
Azt hiszem, kevesebb volt a szabadságuk, mint nekem, de a lelkük és a szellemük szabadsága több és fejlettebb volt, mint amilyen az enyém az ő korukban lehetett. Persze, megismertettem őket is az abonyi téglagyár környékével, a tavakkal, a temetővel, mindazzal, amivel én gyerekkoromban találkoztam. De számukra már csak egzotikumot jelentett nyaranta a nagyszülőknél a mezítlábas vidéki élet.
Mit éreztél, amikor az első lányod megszületett?
Azt hiszem, valamiféle megrendülést éreztem. Végtelen örömöt, és némi keserű ízt is a számban: valami véget ért, amit talán ifjúságnak hívhatunk. Nem a fiatalságunk ért véget a feleségemmel, hanem az a fajta gondtalan felelőtlenség, ami két embert össze tud tartani, meg tud őrizni egymás számára, ha valóban szeretik a másikat. A harmadik kis ember azonban nem közénk ékelődött, hanem „mellénk szegődött”, hogy mára már mi szegődjünk mellé néha, ha úgy érezzük, hogy az neki is jó.
És milyen volt, amikor az első unokád született? Azt tudom, hogy a születése után újra elkezdtél gyerekverseket írni, aminek ő a főszereplője, múzsája.
Azt hiszem, valamiféle megrendülést éreztem. Végtelen örömöt, és némi keserű ízt is a számban: valami véget ért, amit talán fiatalságnak hívhatunk. Az én szemléletemben ugyanis az ember mindaddig fiatal, amíg a gyerekeiről gondoskodik, és tud gondoskodni, amíg az e féle gondoskodásnak ő az első számú felelőse. A nagyapaság egyértelművé teszi, hogy az ember elindul egy más kor(szak) felé, amit kíméletlenül öregedésnek hívunk, kíméletesebben: kifelé tartás a legszebb férfikorból. Az unoka feltétlenül ajándék, könnyítés ennek az átmenetnek az elviselésében (noha kétségtelenül okozója annak és ráeszméltetője!), illetve az átmenet utáni állapot elfogadásában. Teljesen más a viszonyom az unokámhoz, mint a gyerekeimhez volt. És ez nem magyarázható a felelősség másságával, vagy a nevelés áthárításával. Amíg a lányaim gondozásához, neveléséhez túl fiatalok és tapasztalatlanok voltunk a feleségemmel, az unokánkhoz már kellő tapasztalattal, sokkal több tapintattal, türelemmel, és hihetetlenül más megértéssel fordulunk. Nem jobban vagy kevésbé szeretjük, mint a tulajdon gyerekeinket, hanem jelentősen másképp.

Zalán Tibor:
Egy emlékhely-avatón, nagyapával

Ő írta az altatót,
de nem írt föl nyugtatót
magának.
A Gát utcában lakott,
füstön át a csillagok
ragyogtak
fölötte, a nagy égen –
kékítős ég vizében
kis halak
fickándoztak, Attila,
szólította a trilla,
aludj már!
A villamos csöngetett,
fölébredt a sok gyerek
ágyában.
Ő meg épp most alszik el,
akár csuporban a tej,
libacomb
illatozik álmában,
rezge megbánásában,
ahogy él.
Kis kabátján szakadás,
máma nem hasad tovább,
aluszik.
Felébredvén csavarog,
állomáson szenet lop
mamának,
készül benne költemény,
egész század hívja majd
fiának,
de addig még sok a gond,
homlokára ráncot von
a szükség,
a jó cukor túl drága,
gyönge szívét is bánja,
eladná!
Bobó nagyapára néz,
szemében könny rengedez,
úgy mondja:
viszek neki kispárnát,
letörülöm a könnyét –
nyugodj hát!

(A rovatot szerkeszti: Acsai Roland)

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

2015/1

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (57)
  • Irodalom (716)
    • Irodalom & Co. (37)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (103)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (35)
  • Lapszámok (55)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Tanulmány (1)
    • Tanulmány (1)
  • Zene (83)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Tanulmány
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Eseményhorizont – Taizs Gergő verse

Eseményhorizont – Taizs Gergő verse

2022-07-06
Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

2022-07-04
Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

2022-07-04
Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

2022-07-02
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése