INDIÁNER

Gyerekszáj

Társszerzők:
Szabó Imola Julianna–Lilus
Veress Ágnes Judit–Lulu
Zöld Lényegű Felhő–Zöld Fűszál
Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánunk!

Szabó Imola Julianna

Lalajan szerint a világ

A magzatzsák az olyan, mint a lufi. A kistesó mikor pukkasztja ki?
Hívjuk Cukornak, és akkor én leszek a Galuska. Mindketten édesek vagyunk.
Mama, a pocakod kukacos. Benne van az Ambrus.
Én nem akarok pont akkora lenni, mint Te. Csak kicsit nagyobb.
Mama, én boldog vagyok Rád.
Képzeld, szegény Igor már felnőtt. Nagyon rossz neki.
Megyünk a Balatonhoz? Melyikhez? Amelyik koszos, vagy amelyik rövid? Vagy ahhoz, amelyikben vizivirágok lebegnek?
Nagyi, nem adok puszit, mert megöregszem.
Odajött, valódiasságosan megcsókolt. Boldog lettem, aztán elaludtam.
Három tarka macska, az egyik szitál…a másik rozsdál…
Miért nem szabad a másik kezét fogni a tábla szerint?
A haja tetszik, de nem a típusa.
Menjünk át bringával a ránchídon, az mindig tovább tart.
Mama, te öregszel? És ha már nagyon, akkor már nem leszel az enyém?
A sonkás néni (dajka) ma szalámit akart velem etetni. Mondjuk meg neki, hogy nem eszem csak úgy. Meztelen palacsintát bezzeg nem adott, azt megettem volna.
Ha valaki bepasizik, az azt jelenti, hogy bekakil örömében.
Libacombos vagyok.
Rock-sztár akarok lenni, vagy Angyal.
Nem is. Nem fogok “jokenrólt” játszani. Abba megfeszül a bácsik mellkasa. Inkább néni leszek, szép tejcicikkel.
Nem pisi volt ez, csak csalódás.
Mama, te kakukktojás vagy!
A bálna nagyon finom gyümölcs.
Az első vers: A te szívedbe teszek pirosat. Nem mondom tovább, mert a versek kimennek belőlem.
Cézanne kiállításról: – Milyen volt a kiállítás?
– Képzeld, Cézanne bácsi meghalt, és nem volt ott. Nem volt pogácsa se, pedig a megnyitókon szokott lenni.
Madárpecsenyés (madártejes) fagyit vegyünk. Átlátszó dobozzal.
Mama, te meg a kistesó angyalkák vagytok, én meg vattacukor. Faterapu sütemény. Jó nekünk, nagyon.
Játsszuk azt, hogy meghalunk, felmegyünk a felhők fölé, és meglessük a Nagyapát. Aztán siessünk haza.

Imola és Lilus

Veress Judit Ágnes
Lulu világa – első rész

1. Az anyukák és apukák úgy passzolnak össze, hogy ha az anyuka szomorú vagy dühös, akkor az apuka virágot visz neki. És akkor jól összepasszolnak.
2. Az anyukámnak is van anyukája, aki nekem a nagymamám. A nagymamámnak a kislánya az én anyukám. Az anyukáknak, ha van kislányuk, akkor már nem az anyukájukkal alszanak, hanem a saját kislányukkal.
3. Amikor az anyukámnak ki kell kapcsolódni, akkor az apukám elviszi őt színházba vagy vacsorázni. Akkor Tündike szokott rám vigyázni, aki nagyon vicces. Én egy kicsit sírni szoktam, hogy Anya, ne menj kapcsolódni. Sírás után játszom Tündikével hercegnőset.
4. Az én anyukámnak szép hosszú haja van. Amikor készül valahová, színes csavarókra csavarja, és akkor kunkori lesz, mint a rózsaszín malacomnak a farka. Amikor Anya felcsavarja a haját, akkor jön hozzánk Tündike.
5. Ha lenne testvérem, mindig lenne kivel játszanom, mert ő például sohasem mosogatna, és nem nézné a híradót. És akkor Anya kétszer annyi csokit venne. De mégis inkább a Zsófival szeretnék játszani, mert neki van saját anyukája.
6. Amikor Apa a fürdőszobában van, Anya mondja neki, hogy ne pocsékolja a vizet, mert vigyázni kell a természetre. Ha én bemegyek a fürdőszobába, Apa gyorsan elzárja a csapot, mert mindig azt hiszi, hogy Anya jött be. Apa így udvarol Anyának.
7. Az oviban Zsófi a legjobb barátnőm. Zsófinak is én vagyok a legjobb barátnője, de ő Lucával is szokott játszani. Akkor én megsértődöm. Lucával én is szoktam játszani, akkor Zsófi sértődik meg. Ezért vagyunk mi legjobb barátnők.
8. Az oviban tanultunk egy éneket: Vénasszonyok tollászkodnak. Anya azt mondja, hogy a folyosón ne énekeljem, mert a kedves Teri néni megsértődik. Lakik még egy másik néni is a szomszédban, de ő nem hall jól, neki lehet énekelni.
9. Amikor nagy leszek, hercegnő leszek vagy doktor néni. Majdnem olyan, mint a Sőregi doktor néni, aki mindig ad matricát. De én nem fogok gyerekeket szurkálni. Inkább hercegnő leszek.
10. Van egy unokatestvérem, akit Andornak hívnak. Ő egy kicsit francia is, de azért tudunk együtt játszani. Csak akkor nem tudunk, amikor ugyanazzal a játékkal akarunk játszani. De ha van belőle még egy, akkor tudunk, csak nem szoktunk.

Zsófi és Lulu