Kérlek, hidd el
A folyó súgta
Mikor ölel
Veled ölel a mélybe
Szabadesésben hullsz
Alá, s merítkezel
A víz alatt lélegezve
Színén fodrozódva
És felbukva újra
Míg a tengerbe nem fullad
A folyó, visz el
Ahogy súgta
Elengedsz majd, ha
Az idő kiapad és partra vet
Tüzes vízbe fojtom magam
El kell hinned
Ő súgta nekem
Azt akarja
Lágyan ölelj át végül
Az idő parttalanul kiárad
Az énem tüzes vízbe merül
Szabadon zuhansz csak
Egyre mélyebbre
A folyó tudja, hova
Egészen a végig
S a karjaimba vissza
Lélegezve a víz alatt
(Fordította: Papp Máté)