próbálta elolvasni a regény újabb fejezetét előző részeit nem olvasta el mert a feleség aki legszívesebben mindenhez el nem váló igekötőket tett volna azt mondta neki hogy azok szóról szóra úgy történtek meg többször megmondta a férjének hogy ne írjon róluk hogy ne róluk írjon mert szóról szóra nem szeretett nem olvasta el de az új rész már ettől is távol volt próbálta elolvasni de csak odáig jutott hogy a férfi nem emlékszik a neki bemutatkozókra akkor sem ha szeretkezett velük mindegy hogy józanul vagy részegen szeretkezett velük csak az biztos még akkor is fiatalok mikor már nem emlékszik rájuk de hogy emlékezhetett volna bármire ha még ő maga sem történt meg a férfiról a fotót ő készítette akikről fotót készít azokat nem felejti el mindegy hogy ismerős vagy idegen nem a kép emlékezteti valami máshonnan jött kényszerítés ami a képet is elkészítteti vele miért épp az ellenkezője ez mint a szeretkezés a férfinál vagyis nem a férfinál hanem a férfinál a regényben pedig ugyanaz a kényszerítés nem jutott tovább a szövegben továbbolvasta de félsoronként elé toltak egy nemi beteg kartont hogy zárja már le pecsétjével mert hiába hívják a beteget nem jön be a záró vérvételre vagy injekcióra nem emlékezni kijózanodni az idő lerészegedett állapotából a múltról emlékiratok éppúgy nincsenek ahogy a fényképen a férfi nem a regényben szereplő férfi de még csak nem is az író csak a kényszerítés pecsétje részegen ismerős józanul idegen készült akkor egy másik kép is amelyen a férfi szeme jobban véreres azt emlékből is élesebben felidézte mint emezt látva ténylegesen jobban szerette nem akármit vesz a lánykori nevére csak beteget verset képet csak mi felhasználható ellene a feleség az el nem váló igekötőkkel nem vette fel a férfi nevét lánykori néven lesz özvegy ahogy gyermekeik anyja neve szóról szóra csak egyetlen mondatára emlékezett és a lányok egyre fiatalabbak lettek
Hegedűs Gyöngyi