(a 85 éves Ilia Mihálynak)
egy városban járkált anyanyelvi szinten beszélte a várost mindig volt olyan ismeretlen vidéke ahol még sosem járt mindig volt beljebb azon a részen ahol sétált már este volt egy kávézó hatalmas üvegablakain át zuhant az utcára a fény bent a klímatudatos fiatal költők köre épp felolvasott belépett de ahogy a belső térbe lépett már csak asztalok székek voltak nem volt ott senki akit kívülről látott mikor kiment mégsem volt csalódott nem vont le semmilyen tanulságot még azt sem mondta hogy talán a felolvasók ökofelszolgálónak mentek nem mondta vitrintapasztalat talonban hatalom csak örült a sötétnek ami nem látszat belépésre kilépésre egyformán marad mintha az álomban csak az volna színültig anyag ámítás helyett ámulat nem ökoisten öntvénye a semmi ex nihilo nihil fit mikor felébredt mégis azt gondolta csalás az álma ennyire nem álmodhat ökotudatosat inkább kimaxolja a bűntudatosat bár a fogalmak még ebben a vallásban most alakulnak az ökobűn ökobűntudat kényszerességig zsilipeli megannyi szabály és parancsolat hogy a bűn kijöjjön nullszaldósra farizeusai megelőzik pátriarcháikat nem gondolhatja ugyanazt az álomról álmában és ébredés után az ébredés valamiből kiléptet a belső térből hát már álmában is ébren van vagy ez az éberség a sötétség maga ami kilépéstől belépéstől függetlenül van és nem szűnik meg az ébredéstől sem a reggeltől nem tudja igazán mi az csak hogy nem valami hanem maga a minden vagy semmi talonban tartott hatalom klimaschutzengel által embertől őrzött paradicsom az egyetlen mi nem színlelt miben perspektívarövidülés a végtelen is csak asztalok székek álma vágyhat koffeinre csak nincs aki kiszolgálja a kávézóban a felszolgálók is ökofelolvasónak mentek álma nem álmodhat tudattalan környezet tudatosan a hét sovány tehén a hét kövéret felfalja kévék egy kéve előtt meghajolnak álomfejtőt csak a saját álmáért gyilkolnak túl mélyen hajolt a kútkávára arcért vagy égért kegyre megy az élet perspektívarövidülésben végtelen hiába hord sarut mint kis ökológiai lábnyomú mestere csak a helyben járás utazóügynöke ökoisten önt / ex nihilo nihil fit /vénye a semmi
Hegedűs Gyöngyi
