2021. február 28. vasárnap
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Kovács Melinda Emlékezet című kiállítása

2019-03-30
itt: Képzőművészet
Kezdőlap Képzőművészet

„Emlékezzél meg rólam Uram, midőn eljössz a te országodba. / Emlékezzél meg rólam Uralkodó, midőn eljössz a te országodba. / Emlékezzél meg rólam Szent, midőn eljössz a te országodba.”[1] Aranyszájú Szent János imájának szavait azért gondolom ide illőnek, mert az emlékezés másik oldala felől beszél, szól és szólít meg. Mit is jelent ez? Amikor részt veszünk a liturgián mint szakrális eseményen-eseményben, történésen-történésben, akkor emlékezünk az adott tradícióra, a részévé válunk nemcsak szóval, hanem egész lényünkkel átadjuk magunkat az emlékezésnek. A szent hagyomány hívására válaszolunk. Amikor azonban megszólalunk az idézett szavakkal, akkor mi, a résztvevők szólunk a hagyományhoz, konkrétan a hagyomány letéteményeséhez, alapítójához, és kérjük ránk való emlékezését. A liturgikus hagyomány dinamikussá, dialogikussá válik, mindkét oldalán van megszólaló, és így egyensúly keletkezik, olyan kiegyenlítődés, amelyben a kérő hátralépve, alázattal telve jelenik meg a hagyomány letéteményesével szemben; hiszen a kérést kimondónak tudnia kell, hogy pillanatnyi, kicsiny és alig elégséges része ennek a több mint két évezredes hagyománynak, amely az emlékezeten és az emlékezet ismétlésének fenntartásán alapul.

Kovács Melinda fotóin a kulturális és a liturgikus emlékezet összekapcsolódik.[2] Fényképeken, fényképekkel utal a keresztény liturgia jellemző részeire, részleteire, tárgyaira; az Emlékezet című sorozat, még pontosabban fotó-installáció középpontjában a Bárány kap helyet, amely képi megfogalmazásában nemcsak, hogy utal Francisco de Zurbarán Agnus dei[3] című festményére, hanem annak parafrázisa: a festményen megjelenített, összekötözött lábú, békésen tűrő bárány képére ráfotózza a töviskoronát, és átalakítja a bárány alatti felületet is, amelyen a vérrel átitatott lepel piros foltjai jelzik az áldozat tényét és idézik az evangéliumi Krisztus-történetet. Zurbarán festménye maga is allúzió, hiszen a János evangéliumi egyik részletére utal, amelyben Keresztelő Szent János nevezi Krisztust Isten bárányának, aki elveszi a világ bűneit.[4] Idők, korszakok, értelmezések találkoznak ezen a fotón, és a köréje rendezett fotók együttesének jelképein: a fény/kép a ráhagyatkozás és a szenvedésnek kitettség együvé tartozását áttetszően, átláthatóan mutatja meg: a barokk festmény, a naturalisztikus valósághűséggel megjelenített töviskoszorú, a piros foltos, durván szőtt, gyűrt lepel a jelenkori fotón a megdöbbentően éles jelenet időfolyamatára is utal. Ráadásul ezek a képi elemek napjaink képpel telítettségének hiányjelei is: bár rengeteg kreált kép vesz körül ma minden embert, mindenféle eszközön keresztül, akár hatalmas méretekben is, erőszakolva a színeket, formákat, feliratokat, ideológiákat, mindez mégis vagy éppen emiatt képi immunitást, vakfoltot hoz létre.

Kovács Melinda fotói azonban olyan talált és modellezett tárgyakat alkalmaznak (közöttük például a fehér ing nagyon személyes emlékének, első áldozásának ruhadarabja), amelyek hiányoznak a mindennapi képözön világából, ráirányítják a figyelmet valami másra, és arra, hogy másként is lehet; képalkotásai külön-külön, de együttesen is széles értelmezési mezőt hoznak létre: időbeli és térbeli szélességükben, hosszúságukban, magasságukban, mélységükben[5] egyaránt. Allegóriák és jelképek is, és nem csupán a keresztény jelképeket helyezik előtérbe, hanem az évszázadok során a tárgyakra rakódott megjelenítések variációira is – konkrétan és átvitt értelemben – fényt vetnek; olyan képi oppozíciókat és paradoxonokat hoz létre fotóin, amelyek az emléktárgyi giccs és az artisztikusan berendezett képi világ között oszcillálnak. Mindezzel a nézőt arra készteti, hogy nézzen szembe azzal, hogyan és hol helyezi el magát ebben a hagyományban; még pontosabban fotói kérdéseket tesznek fel: el tudja-e, hogyan tudja elhelyezni magát az ember abban a liturgikus tradícióban, amely ezekkel a jelképekkel – például kehely, letakart kereszt, a szív, a vér, töviskoszorú – jeleníti meg magát. Fotóin szándékosan mutatkoznak meg a szélsőségek: a légies könnyedség és a naturális nyersesség, az éles, megütköztető erő és a képi, képet alakító szelídség, a groteszk szépség és a csúnyaság által alakított tárgyak együttese.

„A megjelenítő emlékezés a hagyomány értelmezése révén megy végbe. Minden rítus az ismétlés és megjelenítés kettősségét mutatja.”[6] A liturgikus emlékezésben a tárgyak emlékezete, a kommunikatív emlékezet, a mimetikus emlékezet és a kulturális emlékezet találkozik és tud új szövetet, de új – az örömhíren alapuló – szövetségre utalást is létre hozni: Kovács Melinda fotóin és fotósorozatain – például a Keresztút fényképein is – döbbenetes, felzaklató erővel és zavarba ejtően alkot mindez élő szövetet. Ugyanakkor jó és arányokat tartó érzékkel fogalmaz a Kegyelem című sorozat fényképein, hogy ellenpontként csillapító enyhülést adjon. A levegősen és levegőben megmozgatott lebegő ing vagy az imára összeérintett kezek, például a láthatatlan sugallatszerű, nagyon csendes magasabb létének és létezésének jelenlétére utal, amely alig észrevehető, mégis felforgató erejű, és a szenvedést át tudja változtatni, át tudja alakítani: feltámadássá, új kezdetté. Így képes arra, hogy a liturgikus emlékezetben megújítson, fennmaradjon, és ismételten találkozást teremtsen a kérdés és a kérdezett között: kinek, minek hisz? Kiben, miben hisz?

Kovács Melinda fotóinak szemlélése – a liturgikus és a saját emlékezés összekapcsolásával – akarva-akaratlan belevonja nézőjét saját belső történésébe, kimozdítja a szokásszerű ismétlés cselekvéseiből, hogy amikor belép a keresztény liturgikus emlékezet hagyományába, képes legyen a megújulásra vonatkozó kérdésekre választ adni. (Esztergom, 2019. március 23-2019. május 26. [7])

Máthé Andrea


[1] Aranyszájú Szent János: Áldozás előtt c. imájának részlete.

[2] V. ö.: Jan Assman: A kulturális emlékezet: Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Atlantisz, Budapest, 1999., Hidas Zoltán fordítása. A liturgikus emlékezet fogalmát a kulturális emlékezet fogalma alapján hoztam létre.

[3] Francisco de Zurbarán: Agnus dei, 38 cm × 62 cm. olaj, vászon. 1635-1640, Museo del Prado, Madrid.

[4] János evangéliuma, 1:29

[5] V. ö.: Ef 3:18

[6] Jan Assman: id. mű. 17. o.

[7] A szöveg a 2019. március 23-án az esztergomi Keresztény Múzeumban elhangzott megnyitó szerkesztett változata.

Megosztás77TweetMegosztás
Next Post
ÚFo Félszáz – Hegedűs Gyöngyi fotónaplója

ÚFo Félszáz - Hegedűs Gyöngyi fotónaplója

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (101)
  • Egyéb (14)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (48)
  • Irodalom (597)
    • Irodalom & Co. (17)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (86)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (20)
  • Lapszámok (41)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (77)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

Fehér Enikő: Fekete Izsák leköltözik vidékre

2021-02-23
Forrásponton

Forráspont

2021-02-21
Füstjelek

Füstjelek

2021-02-20
Megjelent az Új Forrás februári száma

Megjelent az Új Forrás februári száma

2021-02-08
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése