2021. január 21. csütörtök
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

legÚjabb Forrás

2014-10-29
itt: Egyéb
Kezdőlap Egyéb

Végh Attila
 
Az élet értelme
Szerettem a Mártírok útján ferdén tűző
napsugarat nyári délután a játszótérre menet;
az óvodai sajtos makarónit tejföllel;
Márialigeti megnyugtató hangját, ahogy dörmögi:
semmi baj, kolléga úr, három napig feküdjön és kutya baja;
titkok csillagútján a bécsi csomagok közeledtét;
az égig pumpáló erőt, amikor anyám azt mondta:
a járókelők nyakán káposztafejek ülnek, gondoljak rájuk így;
szenteste beszívni az angyaljárta szobalevegőt;
gojkómiticses film után a Mechwart téri indiánrohamot;
Németh Ildikó piroscsíkos pólóját az öltöző fogasán,
amíg a gimiben a tornaóra tartott;
a kozmikus nyári záport az érettségiről kilépve;
Szerencsi Évát, aki néha megjelent vizslájával,
mikor a tanácsháza mögötti parkolóban cigiztünk;
forradalmi lelkem, ahogy egy évfolyamtársamtól
azt kérdem: hozzak neked szamizdat-újságokat?;
szerettem, hogy valahonnan ide került egy gyerek,
új irányt adva a széthulló családnak;
és hogy a cél láthatatlan, tehát holtbiztos;
elélvezni rejtett szerelmek űrsétáján;
olykor hinni, hogy szívem barlangja Platón kutyaóla;
kiszállni a PhD-programból, hogy életem
Faust-regényét írjam meg inkább;
szerettem hangulatra bízni a folytatást, bármit is súg,
énekelni villamoson, fölállni megunt társalgásból;
seggbe rugdosni az élet olvatag viaszszobrait;
szerettem hajnali szélben cserkelve vadnak érezni magam,
fát ölelve hozzáöregedni az erdő csöndjéhez;
nagy, érző sétára menni a Margitsziget Arany-fái közt;
házipapucsban várni a nyugdíjpostást,
mintha legalább most tagja lehetnék a társadalomnak;
várni, hogy a szenvedésben azért áradnak-e bennem felhők;
szerettem a dobolást: földzáport a koporsóm fedelén,
a tompuló morajt, ahogy szétszéled a temetési menet,
szeretteim mennek haza súlyosan áttetsző léptekkel,
a név, hogy Végh Attila, egy ideig még képeket idéz bennük,
de végül a hangalak győz, a hangalak.
 
Múltkor
Múltkor a metrón láttam az arcod, pedig nem voltál ott.
Tudtam, hogy nem, mégis megálltam, abban a hitben.
Hát ilyen a metró, szétvisz az alagútban egy álmot.
Ott, a föld alatt talán mind szeret, aki itt nem.
Tükröződés voltál, illanó reflex játszott a plexin.
Átmásoltad hiányod, ámuljak, hülye élő.
Föl a mozgólépcsőn unott képet vágtam, ez terepszín.
Ne lássák, hogy üzentek nekem ennyire mélyről.
Nem gondolok rád – utána egész nap erre gondoltam.
„Forget my fate” – énekeltem, megidézve Didót.
Közértbe mentem, otthon vacsorát főztem, ettem. Gyorsan
elaludtam, de ereimben már plexi folyt.
 
Bóbita lájkol
Bóbita, Bóbita lájkol,
körben a hekkerek ülnek,
bútol a rendszer, a bájtok
hardvereken menekülnek.
Bóbita féjszbukon élvez,
kürtöli szét, hogy az élet
mennyire szar; a nejéhez
hónapok óta nem érhet.
Bóbita nem baszik otthon,
kurvadugás ma a terve,
ám mikor elfogy a kotton,
élvezi szájba beverve.
Nem javul ettöl a kéjtől,
pótcselekedni öreg már.
Rág piritóst. Köcsögéből
már megin’ elfogy a lekvár.
 
Zeusz dala Homéroszhoz
Éjjel az Olümposz tetején,
emlékszel, Homikám, te vén pimasz?
Vajúdott anyád a völgybe’ lenn,
horkolva kacagott bölcs Héliosz.
S miközben lovacskái aludták a Nap álmát,
homályos szemeidből kinyargaltak a lámpák.
Hagytam, hogy lásd azt a feketét,
ami az üzenet. Az egyetlen.
 
Love story
Van, hogy két gondolat majdnem találkozik.
Indul az egyik, nevezzük A-nak,
esőverte utcán, idegen szívekben járkál,
meg-megáll, eltöpreng egy kietlen fejben,
komoly átutazó, akit folyton turistának néznek,
és megy tovább, csillogó macskakövön,
itt sincs kiadó szoba, és nincs visszaút sem,
a gondolat megint túljárt valaki eszén.
Még tartóztatja a reszkető anyag,
súrlófény a falon, felhőcsipkés határ,
de menni, menni kell tovább, a
belvárosra omlott minden peremkerület.
A másik gondolat, nevezzük Á-nak,
épp levált egy harmadikról (ennek nincs neve),
most sötét színpadon áll, a szeme világít,
nézőtér nincs, csak egy kerti pad
(A álmodta meg, onnan került ide),
ismeri a világ összes fáradtságát,
ül rajta valaki, figyel a sötét szempár.
Régészt talál szíven így egy folyosó.
A, a gondolat elindul, ujjong,
forrón szétsugárzik. A-nak ekkor
már története van, már tudja, merre él.
Most várni kell, most Á álmodik,
talán utat talál benne az ébredés.
Minden megoldás jó és tragikus.
Ha A és Á összefut egy hajnalon,
az a felismerés városokat dönt össze,
ha elvétik egymást, a városok úgy is
ledőlnek. Porfelhőben versek guberálnak.
Mit unok?
Az egyformaságot.
A két politikai oldalt.
A szentháromságot.
A Négy évszakot.
Az Ötödik szimfóniát.
A hatalmat.
A hétvégét.
Ha nekem nyolc.
A Kilencedik kaput.
A Tízparancsolatot.
A tizenegyes rúgásokat.

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

NYOLCADIK NAP: A BOLYGÓ KIFOSZTÁSA

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (101)
  • Egyéb (13)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (48)
  • Irodalom (594)
    • Irodalom & Co. (17)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (86)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (19)
  • Lapszámok (40)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (77)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Általút

Általút

2021-01-20
Kovács Lajos életműkiadás

Kovács Lajos életműkiadás

2021-01-14
Petró János koncertversei

Petró János koncertversei

2021-01-11
Füstjelek

Füstjelek

2021-01-10
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése