Nyerges Gábor Ádám versei

MOZDULAT

a körbenéző, ehhez nem szokott szem
elvéti az apró nyomokat,
karcolásokat az intarzián,
kiszakadt, így letakart huzatokat.
történetek, akár egy találó, tehát értelmetlen
hasonlat, bárki más számára elmondhatatlanságát.
ez sem tűnik fel többnyire,ahogy a
pillanatok épp beálló, aztán valamiért
elmaradó halálok körülményeit
véglegesítik felfoghatatlan csekélységű
időtöredékre. mint egy üres ruhaszárítóra
két napjaépp csak letett esernyő ottfelejtettsége,
ami felé egy bűnügyi helyszínelő otthonosságával
indul meg az ember, s gondolja meg magát,
elvégre minek, félúton, mozdulat közben.

amit a legtöbben emléknek hívnak,
ezalatt kimérten, mind nehezebb
testként süllyed valami kontúrokat,
színeket, pontos részleteket ráérősen
mállasztó,absztrakt tartományban.

kipakoltunk? jó. berendezkedtünk?
akkor most újra, egyiket
folyamatosan a másik után. maradva,
mindig, mozdulat közben.
míg arcunk elmosódik lassan,
mint fényképen, múló emlékben,
az őszi, szűrt fényben, és sejtelmesnek
tűnik majd szomorkás mosolyunk.

HOGY IS LEHETNE

talán eltelhetnek, bár ez nem
bizonyítható, végtére úgy is
egész napok, hogy egy egész
városnyi körzetben egyszer sem
hangzik el a kérdés, hogy hogy
vagy, hogy telt a napod. inkább

zúgás, fúrás, szirénák és kopácsolás,
frissen megkötött díszburkolatok,
padok, járdaszegélyek kopása,
törései, elszíneződése jelzi az
emberi jelenlét illúzióját, mely
kis fantáziával úgynevezett
életszakaszokra osztható. akár.

holott valójában semmi sem válik
el igazán, rezzenetlen nyugalommal
találkoznak, lám, a rosszul öntött
beton mélyedésében is korábbi órák
esőinek maradékai. tükörfelületük
sötét, alaktalan. életlenül pontos.

benne különálló, szervetlenül
egymás mellé helyezett, független
objektumok. mondhatni, „rossz idő”,
tehát nyilván hűvös van, értelmes
életnek nincs, hogy is lehetne nyoma.
minden ez irányú feltételezés öncélú,
akár egy feledhető, végtelen délután

vagy egy ernyedt faágként,
leszakadt villanyvezetékként
lecsüngő, dologtalan kar,
melyben tétova izmokat
feszít a meghatározatlan
idejű, céltalan kivárás.