2022. május 23. hétfő
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Összekeverni a szeretetet a csodálattal

2015-05-25
itt: Film
Kezdőlap Film

Alejandro González Iñárritu Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című munkájával jóval felülmúlja korábban készített filmjeit. Furcsa módon a recepten nem változtat: remek drámai színészek játszanak el egy szentimentális történetet egy (talán túlságosan is) gondosan megkomponált filmben. A Birdman talán csak abban különbözik, hogy a többivel ellentétben, ezúttal minden téren sikerült eltalálnia az arányokat. Az első, rögtön szembetűnő zseniális fogás a fényképezés: hitchcocki pontossággal megkomponált, egymásba vezetett beállítások, kis túlzással, mintha másfél órán keresztül egyetlen egy snittet látnánk. Ezáltal minden valós időben történik, szobáról szobára megyünk, érzelmeket követhetünk végig a megszületésük pillanatától egészen a kicsengésük végéig – Iñárritu megteremti a film terét, a vég nélküli, valós idejű színházat.

birdman1

Remekre szabott, színpadi díszletek, a színházi folyosók és öltözők szűk, nyomasztó világa, a hozzá illő egyszerű jelmezek: a látványvilág a történetet és a fényképezést is segíti, tökéletes az összhatás. Ilyen a jó kohézió.
Riggan (Michael Keaton) kiszuperált filmcsillag. Valamikor ő játszotta el Birdmant is, három kasszasikert hozó filmben. Azóta a lánya (Emma Stone) felnőtt, a házassága tönkrement, nem vállal több szuperhősfilmet. A Broadway-en járunk. Riggan Raymond Carver Miről beszélünk, amikor szerelemről beszélünk? című regényének színpadi adaptációját készül bemutatni, amelyet nem csak hogy ő írt színpadra, de ő rendezi és játssza is a főszerepet. Fél a kritikusoktól, az anyagi és erkölcsi csődtől, a kezelhetetlen broadway-színésztől (Edward Norton).
Iñárritu olyan világot tár elénk, amit csak kevesen ismerünk ilyen mélyrehatóan. Szélsőségesen ábrázol, s habár tényleg kevesen tudjuk, mi zajlik valóban a színfalak mögött, nem csak hogy mindnyájan így képzeljük el a pletykalapokból, de tudni véljük, hogy ez az általános igazság, már-már klisé: a színházi embereknek rossz a házasságuk, nem tudják helyén kezelni az alkoholt, a szexualitást, az agressziót, túlkapásokba esnek, függetlenül attól, hogy a Moszkvai Balettben vagy egy alsósenkiházi művházban játszanak. A közhelyekben az a szép, hogy magas az igazságtartalmuk – ez is közhely, nem tudnánk megmondani hol is olvastuk először. A Birdman rendezőjének elhisszük, hogy ezek a túlzások bizony mind egyszerre megtörténnek/megtörténhetnek a színházban. Mert pontos és hiteles.
Riggan persze felismeri, hogy a történet, amit választott végigveszi az ő életének összes problémáját: a házasságtörés, a gyerekvállalás, a létigazolás problémaköreit. Ahogyan haladunk a történettel, Riggan is halad a darabbal. Látszólag hárítja a megválaszolandó kérdéseket, de önmagában dolgozik rajtuk, halad velünk a végkifejlet felé.

birdman2
A film központi kérdése, hogy csinálhat-e színházat egy hollywoodi filmszínész ‒ ezzel máris feltárva az alapvetést, miszerint a színház „értékesebb” felület a filmnél. A rendező megmutatja nekünk, hogy egyértelműen igen. Iñárritu eddig nem látott kvalitásokat hoz ki a színészeiből. Michael Keaton és Emma Stone is egyértelműen szimbolikus választás: Keaton a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján egyet jelentett Hollywodban Batmannel, Stone pedig Pókember kedveseként lett világhírű az elmúlt években. Mindketten remek alakítást nyújtanak. Keaton testtudata, őrületének rengetek árnyalata, játékának mélysége maradandó alakítást jelent a filmtörténet számára. Emma Stone rutinosan játssza végig a közel tízperces „színházi” jeleneteket, miközben alig pár centire van tőle a kamera. Veszekedése Keatonnal, jelenléte, a vásznon is átütő „színpadi” energiái magasan ívelő pályát vetítenek elő számára.
Edward Norton (aki szintén belekóstolt a képregényfilmekbe, amikor a kétezres évek elején eljátszotta a Hihetetlen Hulk-ot) szakmája paródiája. Gond nélkül levetkőzik, de nem képes rendes szexuális életet élni, pontosan tudja a szövegét, de iszik a színpadon. Hármuk közül ő a „leggyakorlotabb” drámai színész, játékán nem lepődünk meg, természetes, mint a levegővétel.
Van valami a Birdmanben, ami a pop-filmekhez közelít, ha pop-filmeknek nevezzük azokat a filmeket, amelyek különleges, popkulturális szimbólumokkal, abszurd zene- és jelmezhasználattal, fényképezéssel és történetvezetéssel készülnek. Mégis, ha kívülről rátekintünk, azt látjuk, hogy egyetlen rádiószám, egyetlen súlytalan jelenet sem található benne; nem beszélve arról, hogy a történetvezetés mindvégig egységes, nem váltogatja a stílusokat miközben ábrázol. Több álomkép-szerű átkötés is található a filmben, de a rendező csak egy ponton engedi el a történetet a szürrealitásig: amikor Riggan kizárja magát a színházból, pont belefut egy díszzenekarba, egy tömegbe, akik végigfotózzák, mint valami fesztiválon. Sorsszerű esemény, már-már hihetetlen.
A filmzene találó, könnyed és maradandó: Antonio Sanchez dobol. A film kilencven százalékában az ő jazz dob játékát hallhatjuk. Felvezet, feszültséget generál és tart végig a filmben. A zene szorosan követi a képet, minden lépést és ajtónyitást lejelez, életre hív.
A Birdman egyik legnagyobb erőssége, hogy központi konfliktusa, amellett hogy elvont, egyszerre mélységesen emberi is. Riggan azzal küzd, hogy eldöntse magában, amit csinál, „normális”-e? Egyszerűen csak azt akarja, amit minden ember: hogy emlékezzenek rá, hogy szeressék. Az ő fejében van-e a hiba, hogy zavarja a gondolat, ami van, ha egy gépen zuhan le George Clooney-val, és róla senki sem fog megemlékezni?
Iñárritu egy banálisan egyszerű mondattal írja le az emberi kapcsolatok, az individuum megélésének leggyakoribb alapproblémáját, amikor Riggan feleségének szájából elhangzik a mondat: „Ezt csinálod mindig: összekevered a szeretetet a csodálattal” – ez az, amivel Riggan nem tud mit kezdeni, pedig ő is tudja, talán ez lehet minden bajnak a forrása.

_AF_6405.CR2
A fő szimbólum Ikarosz, a madárember. Kísérti Riggant, nem tud szabadulni a fejében folyton megszólaló hangtól. Úgy érzi különleges dolgokra képes, ahogyan Ikarosz is. A film kulcsjelenetében az utcai szemétről felkelve Birdmanként repül be a színházba, hogy megmutassa, mi mindenre képes.
Miután a színpadon arconlövi magát, érdekes módon már senki sem kérdezi, miért tette, hogy lehetett ilyen, mégis mit képzelt. Csupán várják, hogy meggyógyuljon, hogy le tudja venni arcáról a Madárember maszkjához hasonlító gézkötést. Miután Riggan leveszi a kötést, nem hallgat többet Ikaroszra, csak kimászik az ablakon és elrepül.
Iñárritu derűlátó. Igazságot szolgáltat. Mint amikor Keaton kirángatja Nortont a szoláriumból, összeverekednek, és Norton onnantól megtalálja a helyét a társulatban. De ugyanígy a többi szálon is: a kis színésznőnek (Naomi Watts) nem kell tovább élnie a híres színésszel, befuthat a Broadway-en. A híres színész akár át is lépheti a korlátait, ha mégis mer nyitni mások felé. Riggannek nem kell belehalnia egy fejlövésbe. A legkeményebb kritikust is meg lehet szelídíteni. De emellett több kérdést is feltesz nekünk: Meg kell-e szabadulnia Riggannek Ikarosztól, hogy boldogan élhessen? Kell-e Ikarosszá válnia? Hallgatnunk kell-e az álmainkra? Megszabadulunk vagy megőrülünk, ha igen? Ezekre már a rendező már nem ad választ. Hiába nézzük újra meg újra, hiába kérdezzük, ő bölcsen hallgat. Ahogyan az egy nagy rendezőhöz illik is.

(Birdman: Or (The Unexpected Virtue of Ignorance); rendezte: Alejandro González Inárritu; írta: Alejandro González Inárritu, Nicolás Giacobone, Armando Bo;   főszereplők: Michael Keaton, Emma Stone, Edward Norton, Naomi Watts, Andrea Riseborough, Zach Galifianakis; fényképezte: Emmanuel Lubezki; vágó: Douglas Crise; látványtervező: Kevin Thompson; jelmeztervező: Albert Wolsky; zeneszerző: Antonio Sanchez)

Szabó Márton István

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Füstjelek

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (55)
  • Irodalom (703)
    • Irodalom & Co. (36)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (101)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (33)
  • Lapszámok (54)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (81)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

2022-05-21
Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

2022-05-20
Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

2022-05-18
LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

2022-05-15
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése