pont neuf

Képi lélegeztetés (30)

a pont neuf szerelmeseit nézi mikor bevillan a képkocka háromszor tekeri vissza hátha egyszer ő is túljut rajta nemcsak a film maga a harmadikra kimerevíti lefotózza aztán még napokig nem nézi tovább a filmet hagyja hogy lappangjon ismeretlen lázként borzongjon ezt az egyetlen képet egészestés filmnek forgassa a megadáshoz is fel kell tápászkodni lassú kegyelmezett karmunkával minden álom gyászmunka a súlytalanságban is gravitál felé hogy lehetne feslett ha éppen csodálja az idő örökkévalósággá feslő szövetét fáj a fejed feküdj föl oda mondja segítek létra itt nincs ha fel kell kászálódni ölszintre útmenti kedves kis kőből formált falfülke régóta itt és üresen áll persze remekmű kellemes fesztelenséggel most benne igen lassú fegyelmezett karmunkával az időt majd még le kell faragni ahány láz annyi szokás a keresztszárra mohát rakni gyerek kell a fekvő virágok elrendezéséhez felnőttkéz a virágok hervadnak majd nincsen sors így nemigen téved talán befogad / talán meghagy a remek / mű üresen áll

Hegedűs Gyöngyi