Seamus Heaney: Angolnaművek (Eelworks)

I

Hány próbát kell kiállnia
A hercegnő kezéért
A legkisebb fiúnak!

Nekem az első a halügynök
Házában volt: ifjú gavallért,
Meginvitáltak

Angolnavacsorára.

II

Gázolajszag az esti levegőben,
Átlapolt, öblös kishajók
Traktormotorjai pöfögtek,

Szárazföldipatkány-dereglyék,
Mély merülésűek,
Mint árokban a tehén,

A férfiak szálegyenesen,
Sziklaszilárdan álltak
Az orrban és a farban –

Pedig földműves-fajta:
Örültek, mikor a bárdolt gerinc
A földbe szántott.

De matrózfröccsöt ittak
A kocsmapultnál:
Hercegnőm apja mérte.

III

Alfie Kirkwood hordta a suliban
Azt az izzadt, csillogó csík bőrt,

Be volt metszve a végén,
Hogy önmagával kösse meg magát –

Az erő végett, így mondta Alfie.
Letekerte csuklójáról a fittyegő,

Halolajszagú
Bőrmandzsettát,

Az átható bűz
Szétáradt nyári padjaink közt:

Én akkor éltem meg először,
Hogy milyen a testközelt elviselni.

IV

Izzadt és csillogó volt
A bütykös
És szeplős bodzaág is,

Pecabotom.
Átjárt az izgalom:
Nem rántás volt – egyenletes

Húzás, nem egy halacska
Három inches incselgése,
Hanem emberes,

Huzamos hajóvonta,
Zsenge, zsírszürke angolna,
Hibátlan színuszgerincű,

Még nem az ismerős,
Síkos, feketéskék
Vízedény,

A meghitt,
Gyöngypaszományos
Szellő-sellő.

V

– Abba a fába – mondta Walter de la Mare
Egy ritka, fennmaradt felvételen
(Hangjában nyár: lelki szemeimmel

Verandájáról láttam a pázsitot,
Távolabb dombokat)
– Abba a fába egyszer

Villám csapott. A kérge
(Elhaló r-rel, franciásan),
A kéhge úgy omlott le a törzsén,

Mint egy lányról a szoknya.
Fehér vászon káprázata
A huzatban,

Hús-vér szellemhussanás,
Angolnamű: előbb besózni,
Megfogni konyharuhával,

Majd V-nyakat nyisszantani,
Gyakorlott mozdulattal
A hüvelykujj körme alá

Csippantva lehúzni a héjbőrt:
Értő kézzel
A selymet.

VI

Az útjelzőkön és a palánkokon:
„Lough Neagh Halászati Szövetkezet”,

De nyelvünkön, örökkön örökké:
„Angolnaművek”.