Seamus Heaney: Angolnaművek (Eelworks)

I
 
Hány próbát kell kiállnia
A hercegnő kezéért
A legkisebb fiúnak!
 
Nekem az első a halügynök
Házában volt: ifjú gavallért,
Meginvitáltak
 
Angolnavacsorára.
 
II
 
Gázolajszag az esti levegőben,
Átlapolt, öblös kishajók
Traktormotorjai pöfögtek,
 
Szárazföldipatkány-dereglyék,
Mély merülésűek,
Mint árokban a tehén,
 
A férfiak szálegyenesen,
Sziklaszilárdan álltak
Az orrban és a farban –
 
Pedig földműves-fajta:
Örültek, mikor a bárdolt gerinc
A földbe szántott.
 
De matrózfröccsöt ittak
A kocsmapultnál:
Hercegnőm apja mérte.
 
III
 
Alfie Kirkwood hordta a suliban
Azt az izzadt, csillogó csík bőrt,
 
Be volt metszve a végén,
Hogy önmagával kösse meg magát –
 
Az erő végett, így mondta Alfie.
Letekerte csuklójáról a fittyegő,
 
Halolajszagú
Bőrmandzsettát,
 
Az átható bűz
Szétáradt nyári padjaink közt:
 
Én akkor éltem meg először,
Hogy milyen a testközelt elviselni.
 
IV
 
Izzadt és csillogó volt
A bütykös
És szeplős bodzaág is,
 
Pecabotom.
Átjárt az izgalom:
Nem rántás volt – egyenletes
 
Húzás, nem egy halacska
Három inches incselgése,
Hanem emberes,
 
Huzamos hajóvonta,
Zsenge, zsírszürke angolna,
Hibátlan színuszgerincű,
 
Még nem az ismerős,
Síkos, feketéskék
Vízedény,
 
A meghitt,
Gyöngypaszományos
Szellő-sellő.
 
V
 
– Abba a fába – mondta Walter de la Mare
Egy ritka, fennmaradt felvételen
(Hangjában nyár: lelki szemeimmel
 
Verandájáról láttam a pázsitot,
Távolabb dombokat)
– Abba a fába egyszer
 
Villám csapott. A kérge
(Elhaló r-rel, franciásan),
A kéhge úgy omlott le a törzsén,
 
Mint egy lányról a szoknya.
Fehér vászon káprázata
A huzatban,
 
Hús-vér szellemhussanás,
Angolnamű: előbb besózni,
Megfogni konyharuhával,
 
Majd V-nyakat nyisszantani,
Gyakorlott mozdulattal
A hüvelykujj körme alá
 
Csippantva lehúzni a héjbőrt:
Értő kézzel
A selymet.
 
VI
 
Az útjelzőkön és a palánkokon:
„Lough Neagh Halászati Szövetkezet”,
 
De nyelvünkön, örökkön örökké:
„Angolnaművek”.

Imreh András fordítása

A vers Seamus Heaney Élőlánc című kötetében jelenik meg, a FISZ-Jelenkor Világirodalmi Sorozatában, 2016 tavaszán.

(A rovatot szerkeszti: Szűcs Balázs Péter)