Amiként a tavasz is, hozzá illően a naplemente a legszebb. Ahogy a fény feldereng a lankás hegyek fölött, ahogy kontúrjai halványpirosra festik őket és bíborszínű felhősávok sodródnak felettük.
Nyáron az éjszakák. Nemcsak amikor a hold ragyog, hanem a sötét éjek is a szentjánosbogarak ide-oda röptével, de még ha esik, akkor is csodaszép!
Ősszel az esték, amikor a ragyogó nap egészen a hegyek pereméig süllyed, kettesével, hármasával vagy négyesével repülnek vissza a fészkükbe a varjak, de még elragadóbb a távoli égen pöttyöknek tűnő vadludak csapatának röpte. Amikor a nap leszáll, szívet megindító a szél hangja és a bogarak zümmögése.
Télen a kora reggelek. Valóban szép, amikor egész éjszaka esik, de az is csodás, ha a föld deres; de még ha sem hó, sem dér, hanem csak egyszerűen hideg van, és a személyzet szobáról szobára siet, hogy felszítsa a tüzet és faszenet hozzon, mennyire illik ez az évszakhoz! Ahogy pedig közeleg a dél, a hideg elenyészik, nem figyel senki a parázstartókra, és lassanként nem marad más bennük, csak fehér hamurétegek.[1]
Nyáron az éjszakák. Nemcsak amikor a hold ragyog, hanem a sötét éjek is a szentjánosbogarak ide-oda röptével, de még ha esik, akkor is csodaszép!
Ősszel az esték, amikor a ragyogó nap egészen a hegyek pereméig süllyed, kettesével, hármasával vagy négyesével repülnek vissza a fészkükbe a varjak, de még elragadóbb a távoli égen pöttyöknek tűnő vadludak csapatának röpte. Amikor a nap leszáll, szívet megindító a szél hangja és a bogarak zümmögése.
Télen a kora reggelek. Valóban szép, amikor egész éjszaka esik, de az is csodás, ha a föld deres; de még ha sem hó, sem dér, hanem csak egyszerűen hideg van, és a személyzet szobáról szobára siet, hogy felszítsa a tüzet és faszenet hozzon, mennyire illik ez az évszakhoz! Ahogy pedig közeleg a dél, a hideg elenyészik, nem figyel senki a parázstartókra, és lassanként nem marad más bennük, csak fehér hamurétegek.[1]
[1] A fordítás forrása: The Pillow Book of Sei Shǒnagon. Translated and edited by Ivan Morris, Pinguin books, Classics, London, 1967. 21. o. (Máthé Andrea)
Discussion about this post