2022. május 21. szombat
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Visszatérni a Paradicsomba

2015-06-19
itt: Film
Kezdőlap Film

Sebastião Salgadot sokan tartják a világ egyik legfontosabb fotóművészének. Az életéről készült, A söld sója című dokumentumfilmet fia, Juliano Ribeiro Salgado és az (ezzela filmmel harmadszorra is) Oscar-díjra jelölt Wim Wenders közösen rendezte.
A film egyfajta narrált visszatekintés Salgado életére, tragédia és sikertörténet egyszerre, ha úgy tetszik. Az első kockák után nem tudjuk eldönteni, hogy játékfilmet vagy dokumentumfilmet látunk-e. Olyan epikus a monológ, kimunkáltak a képek, hogy azt hihetnénk, mindez csak fikció. Persze nem az.
A filmet Wenders, az idősebb és a fiatalabb Salgado felváltva narrálják. Az expozícióban Wenders kifejti, hogy hogyan találkozott a fotókkal először – már a hanghordozásából is egy különleges művészbarátság kulisszái közé enged betekintést. Salgado 1986-os brazil aranybányászokról készült képeit látjuk. A film felütése olyan embereket mutat be, akik úgy dolgoznak a sárban, mint az ókori piramisokat építő rabszolgák, a különbség csupán annyi, hogy önszántukból, a „boldogságukért” robotolnak – ők „az” emberek, ez a föld sója.

az-elet-soja
A film ezután főleg kontrasztos fekete-fehér képekben mesél, Salgado képeit idézi. A lineáris történetben megismerkedünk Salgado életének történéseivel. A közgazdász pályával, a meneküléssel a diktatúrából, az első afrikai üzleti utakkal és a döntéssel, ami megváltoztatta az életét.
Az első színes közjáték egy hétköznapi szociofotós jelenet: Salgado dél-amerikai őslakosokat fotóz, nagy rutinnal. Majd a farmon élő nagypapáról tudhatunk meg valamicskét. A második intermezzo valahol az Északi-sarkkör környékén játszódik, Salgado jegesmedvét kap lencsevégre a fiával. Látjuk a kimért mozdulatokat, ahogyan a két férfi szó szerint közelebb gurul a földön az állathoz. De miért nézzük azt, ahogyan a világ egyik legnagyobb szociofotósa rozmárokra „vadászik”? Izgalmas előrevetítése ez a végkifejletnek. Fakó színek, síkság és melankólia: egy olyan hosszú út vége, amit mi még nem ismerünk.
Akár hiányosságnak is felfogható, hogy a film nem véleményez. Vajmi keveset tudunk meg a nagy utazót körülvevő családról – mi történt a Brazíliában hagyottakkal? Hogyan nevelte fel Julianot és dawn-szindrómás öccsét Salgado felesége, miközben ő beutazta a világot?
Csupán a tényeket halljuk, fotókat nézegetünk, Salgado ritkán az érzéseit is elmeséli velük kapcsolatban. Nyitott szemmel eltemetett halott csecsemők, kiéheztetett etióp gyerekek, elszegényedett dél-amerikaiak. Wenders és az ifjabb Salgado nem tesz föl kérdéseket a szociofotózással kapcsolatban. Elfogadják Salgadot és mesterségét legendának és megkérdőjelezhetetlennek. Pedig a szociofotózás kialakulásának kezdete óta a legfontosabb kérdés, hogy mi történik a fotó elkészülése után a tárggyal? „Ezt a három éhező árvát ebben a házban találtam.” – mondja Salgado. „Jó, de mi történt velük utána? Meghaltak? Adtál nekik enni? Mi történt?” – kérdeznénk meg mi, ha mi lennénk a Wim Wenders, de persze nem mi vagyunk.
Nem tudjuk meg, hogy Salgado milyen körülmények között utazta be a világot. Néha szóba kerül egy-egy ENSZ konvoj, meg azt is láthatjuk, hogy ő, az alanyokkal szemben nem halt szomjan és nem vesztette el mindenét.
Ekkor megérkezik valami a fotóiba, ami művészetté emeli a jó helyeken jókor ellőtt képeket – a gondolatiság. Exodus című fotósorozata az éhínség és a szegénység elől való vándorlást állítja a középpontba. Egy ősi, bibliai történet elevenedik meg a képein, úgy, ahogyan sohasem láthattuk eddig azt.
Meglát valamit, a globalizáció előszeléből – munkásokat kezd el fotózni szerte a világon. A film egyik csúcspontja, amikor az 1991-es kuwaiti olajkatasztrófa tűzoltóiról, a füsttől örök-éjszakába forduló égboltról, az ettől megőrült állatokról ismerhetjük meg képeit.
Elérkezünk a kilencvenes évekhez. A Workers-projektnek vége, két háborúval együtt járó népirtás következik. A jugoszláv háborúval kapcsolatban Salgado csupán azt jegyzi meg, amit amúgy is tudunk: hihetetlen, hogy egy fejlett infrastruktúrájú európai államban ilyesmi megtörténhet a huszadik század végén. (Ez jellemző a filmre. Általánosságokat mond, jól ismert frázisokat. Pár mondatban foglalja össze a huszadik századot. Az iparosodás mindenkiből munkást csinált – senki sem érti hogyan történhetett meg a délszláv háború Európában – az emberiség története a háborúk története. Ezek az „egyszerű” kijelentések hagyják el Salgado száját, azét az emberét, aki talán a legtöbbet látta a saját szemével a huszadik századból. Kérdések híján sajnos mi nem tudhatunk meg többet róla.)

sebastiao-salgado4
Éles kontraszt a jugoszláv háború képei után a ruandai népirtás feldolgozása. Európában szétlőtt autóbuszokat, fedél nélkül maradt nyugdíjasokat és gyerekeket találunk, és értetlenséget – ugyanebben az időben a Ruandából Kongóba menekült közel kétmillió emberből kialakult hatalmas táborokban már csak a tűző napon terjedő „középkori” betegségekben is tömegek pusztulnak el, a holttesteket markolókkal rakják halomba, jó esetben ugyanazzal ássák el.
Salgado saját bevallása szerint belülről betegszik meg. Az életműből tudjuk, hogy valóban megmagyarázhatatlan fekélyek jelennek meg a testén, ahogyan ő fogalmaz „Annyi borzalmat láttam, hogy haldoklom”.
Ebben az időben örökli meg szüleitől a brazil farmot. Hazatérve a diktatúra után egy kihalt völgy fogadja – az alultáplált kiszáradt természet. Wenders és Salgado ezzel a kiszáradással húz párhuzamot a fotóművész életéhez. A borzalmak után következzék a feloldás, a csoda: Salgado felesége, Lélia új projektre beszéli rá a férfit, minek következtében a kiszáradt völgyből tizenöt év alatt virágzó esőerdő jön létre. A régi farm helyén ma nemzeti park és egy erdőtelepítéssel foglalkozó kutatóközpont található. Még az állatok is visszatértek a „Paradicsomba”.
Salgado ekkor kezd bele utolsó nagy művébe, a Genesisbe. Elhatározza, hogy megmutatja a Föld paradicsomi állapotát, az élet természetes, teremtett szépségét. Főleg állatokat és természeti jelenségeket örökít meg, illetve Amazonas-menti bennszülőtteket. Ez az a megnyugvás, célba érkezés, amibe a film elején, a rozmár-vadászat kapcsán már belepillanthattunk.
Wenders és Salgado filmje egy egyszerű, lineáris történet egy különleges emberről. Nem állít többet, mint amit tud, nem kérdőjelezi meg a munka értelmét, nem a Jótékonysági Nagykövetről, csak a fotóslegendáról mesél. Ugyan nem avat be a szociofotózás rejtelmeibe, a témát se járja körül, csupán egy nézőpontot mutat, mégsem mondhatunk mást, minthogy A föld sója (ahogyan Salgado munkássága is) fontos dokumentuma az elmúlt évszázadnak.


(The Salt of the Earth; rendezte: Juliano Ribeiro Salgado, Wim Wenders; írta: Juliano Ribeiro Salgado, Wim Wenders, David Rosier;  főszereplők: Sebastião Salgado, Juliano Ribeiro Salgado, Wim Wenders; fényképezte: Hugo Barbier, Juliano Ribeiro Salgado; vágó: Maxine Goedicke, Rob Myers; zeneszerző: Laurent Petitgand)

Szabó Márton István

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Füstjelek

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (55)
  • Irodalom (703)
    • Irodalom & Co. (36)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (101)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (33)
  • Lapszámok (54)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (81)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

A töredék teljessége (Kohán Ferenc képeihez) – Jász Attila versei

2022-05-21
Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

Füstjelek / Christian Oster: Az én nagy lakásom (regényrészlet)

2022-05-20
Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

2022-05-18
LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

2022-05-15
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése