2022. július 6. szerda
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Zászkaliczky Zsuzsanna: Csak bot és vászon (Pilinszky János Bár színem fekete című verséről)

2022-01-01
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

Kosztolányi Dezső Zászlóját évtizedeken át lobogtattuk iskolai ünnepségeken, és a tanári szándék szerint gondoltuk bár vörösnek vagy nemzetiszínűnek éppen. Az allegória pofonegyszerű: a zászló leglényege nem az anyag – a bot és a vászon –, hanem a láz, a rajongás, a lobogás.

Ki ne látott volna már szélfútta, széltépte zászlót lengeni, csattogva lobogni tornyon, kilátón, ház falán? És ki ne látott volna zászlót „szolgálaton kívül” – raktárban, szertárban, sekrestyében, toronyszobában? Összecsavarva, napszítta, stabilizálódott ráncaiban porral, pókhálóval, rovartetemmel, várva, hogy majd a következő, szédült lobogás kifújja belőle mindazt, ami a zászlóságtól idegen.

.

Végűl mindíg Isten útját követtem,

bár színem fekete.

Ezért, ha egyszer elfogadtatom,

úgy leszek az üdvözültek sorában,

mint leeresztett sötét zászló,

becsavart lobogó,

szótlanúl és jelentés nélkűl,

és mindeneknél boldogabban. | Pilinszky János: Bár színem fekete

.

Pilinszky zászlója – Kosztolányiéhoz hasonlóan – emberi attitűd metaforája. Semmi kimódoltság, nagyon egyszerű szavak. A köznapi, egyszerű kifejezések nyomán azonban szakadék nyílik meg az ember lába előtt – írja valahol Károlyi Amy. A nyolc soros vers látszólagos ellentéttel indul: valaki, akinek színe fekete – végül mindig megtalálja és követi az Isten útját. A fekete a szégyen, a bűn, a gyász, a halál színe, a paradicsomból kivetettségé, az ember bűnösségtudatáé, bűntudatáé. Az Isten útjára rátalálni azonban ebben a kivetettségben is van esély – Pilinszky meggyőződése, hogy az eredendően bűnös ember számára mindig nyitva az útra találás, a kegyelem lehetősége. Ez a – kegyelembe és az irgalomba vetett – hit élete és költészete (egyik) lényege. Ahogy költészetében, gondolkodásában ő viszonyul – megértéssel – minden dolgokhoz, bűnösökhöz és áldozatokhoz, úgy viszonyul hozzá az Atya. Vagy ez épp fordítva működik? Aki megtapasztalta a kegyelmet, tud kegyelemmel, irgalommal fordulni másokhoz? „A kegyelem ingyen ajándék” (Jegyzetlap az alázatosságról. In: Pilinszky János: A mélypont ünnepélye I. Budapest, 1984. 150. o.)  – írja a személyes katolicizmusában cseppet sem dogmatikus mondatot, és hivatkozik rá sokszor, sok helyen.

Az Isten útja – legyen bármi – a labirintus közepébe vezet: „Hiszem, hogy a világ nem véletlen, hanem organikus, és önmagán túlmutató egész. Rengeteg valóságos szál és út vezet a labirintus közepébe. Bármelyiket választom, ugyanoda érek, ha választott és kijelölt utamhoz hű maradok. A valódi utak mindegyike: kereszt, valóságos öröm és valóságos szenvedés. A szeszélyes poroszkálás vagy az erőszakosan »kiépített« út viszont sehova sem vezet, se örömet, se szenvedést igazában nem ismer, nem tud elfogadni.” (Elátkozott ábécé. In: Pilinszky János: Önéletrajzaim. Budapest, 2021. 62. o.) A vers első két sorának magva ez a választás: bűnnel terhelten választani; választani merni az Isten útját, hiszen ez az út – Jézus szavai szerint – kereszthordozással jár. A választás közlésében azonban nyoma sincs farizeusi gőgnek: egyszerű szavak, tömör mondat idézi fel az esendőséget és alázatot, amely gondolkodásának sajátja.

„Én, mint drámai lény, az erkölcsi lénnyel szemben, vallásos lény, tehát eredendően rossz vagyok. Számolnom kell tehát a büntetéseimmel, a vezekléseimmel.” (A kereszt szálkái. In: Pilinszky János: Beszélgetések. Budapest, 2016. 78. o.) Míg az erény véges, csak az alázat teszi végtelenné, a bűneink őszinte felismerése „az alázat mesteriskolája.” (A különös szféra. In: Pilinszky János: Szög és olaj. Budapest, 1982. 241. o.) Elérni az alázatig is kegyelem – vallja másutt. „Az alázat a nullpont ünnepélye; – írja – Isten és ember legintimebb találkozóhelye, sírás és megvigasztalódás forrásvidéke.” (Néhány szóban. In: Pilinszky János: A mélypont ünnepélye I. Budapest, 1984. 421. o.)

„Ha egyszer elfogadtatom”. A vers harmadik sora a fordulópont, a lépcső a földi élet és az üdvösség között. Az „egyszer”-ben és a szenvedő igealakban nemcsak a bizonytalanságot, az alázatot és a vágyat, a „hazavágyást”, de a reményt is érezni. A kegyelembe vetett bizalmat. A pillanatot, amikor „a kétségbeesés magánzárkájából egyenesen és minden átmenet nélkül szabadul ki az egyetemes reménység tágasságába.” (Az önmegvetéstől az alázatig. In: Pilinszky János: A mélypont ünnepélye I. Budapest, 1984. 495. o.)

A negyedik sorban megszólaló „leszek” az egyetlen, biztos jövőt kijelentő ige a versben. A csupasz létige a földi és az égi világ kapcsolatának misztériumába, az isteni ígéretbe és a kegyelembe vetett hit tükre. Nemes Nagy Ágnes hiányolja Pilinszky dogmáktól mentes költészetéből a kételyt. „Szenvedő alkat volt, akárcsak az égboltja. A szenvedés megváltását és kegyelmét kereste, s a kegyelem éles sugarai minduntalan bele is világítanak szenvedő világképébe. […] Egy extatikus kegyelmi állapot jelei érződnek nemegyszer »fekete-fehér« költészetén.” (Nemes Nagy Ágnes: Az égbolttal volt eljegyezve. In: Bogyay Katalin: In memoriam Pilinszky. Budapest, 1990. 21. o.)

A következő három sorban (5–7.) a minden funkciótól megfosztott, így teljesen fölöslegesnek tűnő tárgy az alázat tökéletes metaforája. Bár Kosztolányi zászlója is alázattal szolgál – lesoványodott apostoli alakként lobog, beszél, szónokol –, ez a zászló hallgat. A szótlan, jelentés nélküli, sötét és becsavart lobogó – ha nevében ott rejlik is a lobogás lehetősége – távolról sem hasonlít a középkori táblaképek üdvözültjeire, akik kórusban énekelnek a Bárány körül, és lelkesen integetnek pálmaágaikkal. Sokkal inkább emlékeztet a tékozló fiúra apja ölelésében vagy a szent latorra Jézus ígéretében. Mert minél nagyobb a bűn, annál nagyobb az Isten kegyelme, és lesz a benne részesülő „mindeneknél boldogabb” (8. sor). Nemcsak mindenkinél, hanem – biblikus kifejezéssel – a teremtett világnál boldogabb.

Az igék hiánya ezekben a sorokban mozdulatlanságot és időtlenséget sugall, kimerevített pillanatot, a történeti időből való kilépést. „Az időről való meditációjában eljut annak felismeréséhez, részben Simone Weil gondolati hatására, hogy az ember a horizontális és vertikális idő metszéspontjában és valójában egy álló időben él. Ezt a látszólag kiterjedés nélküli, valójában az örökkévalóság időtlen helyét tervezte […] a vallomás nyelve által megváltani.” (Borbély Szilárd: A bal lator keresztje. Jelenkor, 1999/9. 763. o.)

Tudjuk, hogy Pilinszky költészetében a csöndnek milyen nagy a szerepe. Amikor elhallgatnak a szavak, megszólal a csönd. Becsavart zászlója is szótlan. „Mindeneknél boldogabban.” Nincs három pont. Nem folytatja, hogy a bűn – az evilági kontextusok szerint – ugyan megmásíthatatlan, de Isten végtelen szeretetére kell és lehet hagyatkozni. Hogy a megbocsátás minden, és a jézusi áldozat megtisztít és megvált. Nem méricskél, nem latolgat. Egyszerűen ott van a csöndben, amelyet átjár az Isten közelsége. Vagy a megterített asztalnál, ahová mindig is hazavágyott. A kegyelem helyreállította harmóniában, amely által „paradox módon csak az megváltható, ami megváltoztathatlan.” (Múltunk reménye. In: Pilinszky János: Szög és olaj. Budapest, 1982. 375. o.)

Fotó: Eifert János
MegosztásTweetMegosztás
Next Post
Általút / Az új évhez (W. S. Merwin verse)

Általút / Az új évhez (W. S. Merwin verse)

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (57)
  • Irodalom (715)
    • Irodalom & Co. (37)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (103)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (35)
  • Lapszámok (55)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Tanulmány (1)
    • Tanulmány (1)
  • Zene (83)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Tanulmány
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

Pillanat, fekvő kutyával – André András verse

2022-07-04
Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

Amerika – Paul Bowles verse (Kakuk Tamás fordításában)

2022-07-04
Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

Egy tökéletes nap – Belényesi Pál novellája

2022-07-02
Füstjelek / Leonard Cohen: Az új lépés – Balett-dráma egy felvonásban (részlet)

Füstjelek / Leonard Cohen: Az új lépés – Balett-dráma egy felvonásban (részlet)

2022-07-01
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése