November 25-én a József Attila Megyei Könyvtárban mutatták be a tatabányai irodalmi folyóirat legújabb számát, amelyben minden írás – legyen az tudományos vagy szépirodalmi közlemény – az 1950-es évek társadalmi-művészeti életének feltérképezésére vállalkozik. Az est házigazdája szokás szerint Jász Attila, vendége pedig Krulik Zoltán, a Makám együttes vezetője volt, aki a kérdéses korszakot épp ebben a városban töltötte.
A tavalyi évfolyam nyári lapszáma után ismét a szocializmus évtizedeinek kultúrája került középpontba az Új Forrás legújabb megjelenésében. A folyóirat ez év novemberi számának legnagyobb részében ugyanis az 1950-es évek társadalmával foglalkozó tanulmányok olvashatók, amelyek a fellelhető írásos és szóbeli forrásokra hagyatkozva igyekeznek elfogulatlan képet alkotni az ellentmondásos korszak mindennapjairól. A tatabányai olvasók érdeklődésére leginkább számot tartó írás Macher Péter helytörténészé lehet, aki dolgozatában a városi iparvidék ’40-es,’50-es évekbeli államosításának szakaszolását tűzi célul maga elé. A helyi vonatkozású szöveg mellett találhatók általánosabb, az akkori Magyarország társadalmának egészét érintő kérdésekről szóló publikációk is, mint például a Szabad Nép levelezési rovatáról írt elemzés, vagy a csillebérci úttörővasút történetét feltáró értekezés is. A több mint félszáz oldalas tanulmányblokk után – hiszen végtére is művészeti folyóiratról van szó – a témához remekül illeszkedő szépirodalmi alkotások is helyet kaptak. Ezek közül az egyik legszínvonalasabb – és ugyancsak tatabányai vonatkozású – mű Krulik Zoltán novellája, amelyben az ismert zenész itt töltött gyerekkorának legfontosabb emlékeit idézi fel.
A novemberi lapszám könyvtárbeli bemutatóján Krulik volt a folyóirat vendége: a Makám együttes vezetője (akinek verseskötete tavaly jelent meg az Új Forrás Kiadó gondozásában) személyes élményeinek megosztása mellett zenekara legújabb lemezét is bemutatta a közönségnek. Jász Attila kérdésére elmondta, hogy zenei pályafutásának alakulását erősen befolyásolták azok az esztendők, amelyeket családja Álmos vezér úti lakásában töltött:
– Tizennyolc éves koromig éltem Újvárosban, ami az 1950-es években egészen másképpen festett, mint manapság. Akkoriban a néhány újonnan felépült háztömböt minden irányból mezők szegélyezték, mi pedig a barátaimmal rengeteget csavarogtunk ezen a környéken: legkedvesebb „játszóterünk” egy a második világháború óta betemetetlen bombatölcsér volt a mai főtér közelében – kezdte visszaemlékezését Krulik Zoltán. Azért szerettem Tatabányát, mert egyszerre voltak benne jelen a modern kor városának (mára jórészt elavult) vívmányai és a természet közelségéből adódó, egykor idilli állapotok nyomai. Azt hiszem, bizonyos fokig a zenei ízlésemen is megfigyelhető ez a kettősség: egyszerre rajongok a tradicionális, népi muzsikáért és a városi életet jelképező rockosabb műfajokért.
Az esten bemutatott lemez inkább a zenész utóbb említett vonzalmáról tanúskodik, hiszen a Makám tagjaiból álló Robinson KruZo nevű formáció elsősorban rock-nótákat vett fel első albumára. Krulik Zoltán ezúttal egyedül, a zenekar tagjainak kísérete nélkül adta elő dalait, amelyek közül különösen emlékezetes a Cseh Tamás halálára írt szerzemény.
„Középiskolás fokon” az Új Forrással
A lapbemutató előtt néhány órával, ugyancsak a könyvtárban került sor a TÁMOP támogatásával futó, középiskolásoknak szóló rendezvénysorozat második alkalmára is, amelyen Jász Attila az Új Forrás jelenéről és szerkesztési gyakorlatáról mesélt a megjelent gimnazista közönségnek. Mivel a középszintű magyar érettségi utolsó tétele a helyi kortárs irodalmi élet ismeretét követeli meg a vizsgázóktól, a tatabányai tanulók számára elengedhetetlen az Új Forrás folyóirat történetének ismerete. Jász Attila és a sorozat további előadói – Monostori Imre, Szénási Zoltán – rendhagyó irodalomórák keretében igyekeznek felkészíteni a végzős diákokat a jövő évi megmérettetésre. A novemberi alkalmon – az esti lapszám- és lemezbemutatóhoz hasonlóan – Krulik Zoltán is közreműködött.
(Megjelent a 24óra decemberi 1-i számában)
Discussion about this post