Az elérhetetlen felé. Krulik Zoltán és a Makám – Jász Attila laudációja
Ülünk a teraszon, a barátom és én. Este van, majd éjszaka, észrevétlenül reggel, napközben. Este borozunk egy kicsit, a barátom mindig óvatos, hetvenedik nyara elmúltával tudatosan is vigyáz...
Bővebben