i/ AMIKOR A BÚCSÚ ANGYALAI
HAMUT SZÓRNAK FEJEDRE
.
Mikor a már és még az élet vizét issza,
csupán a test öregszik, de ettől lesz tiszta,
már nem teljesen ember, még nem egészen
angyal, mennyi sok apró részlet játszadozik
a naggyal.
.
.
ii/ AMIKOR A KÉP ÖTÖDIK SARKÁT KERESED
Ebben a képben benne van minden tévelygésed, de honnan tudhatott minderről Lassú Víz testvéred, aki a Vizipók, csodapók című rajzfilmsorozat hátterét akvarellezte víz alatti álomvilággá, de mégis honnan tudhatta, hogy mostanában állandóan a felhők formáját tanulmányozod, mit üzennek neked, mit rajzolnak ki a a felismerhetetlenül apró grafikai jelek, melyek egykor talán betűk voltak, finom ködfelhők ülnek a szükséges tévelygések egymást követő motívumainak láncolatára, de azt honnan tudhatta, hogy a sienai főtér számára emblematikus kilenc szabálytalan cikkelye neked is éppen olyan fontos, a leginkább felismerhető motívum a finoman elhalványuló szürke grafitjelek között, hiszen ezek a rajzok valaminek a lenyomatai, grafirkái, mindig is ezt gondoltad, ma már azt is tudod, a finom lélekhártyát hántja le barátod, és teszi láthatóvá, már amennyire lehet, kifeszítve, ott van benne minden, aki vagy, vagy valaha voltál, az összes eddigi életed, talán ezért is készül olyan sokáig egy-egy képe, ő amúgy sem siet soha sehova, mégis időben ott van, megérkezik a folyamatos jelenbe, teszi a dolgát, mintha csak imádkozna.
.
.
iii/ AMIKOR A BÚCSÚ ANGYALAI
HAMUT SZÓRNAK FEJEDRE
.
Papírhajóról figyeled a halkan halódó partot,
ahogy Isten mindent szépen lecsupaszított már,
alkot,
.
egy őrangyal meg a felhőkből hallgatja a tengert,
szemét behunyja, nem érti, sajnálja, de irigyli is
az embert.
.
.