On the one side I can dream my future
On the other I can feel my nature
.
nem szabad addig maradni a velünk kegyetlenkedővel,
míg mi magunk is előbb kegyetlenek, aztán irgalmatlanok
leszünk, előbb kell mozdulni, ha úgy érezzük, nem tudunk,
bíztassuk magunk azzal, hogy a földdel együtt amúgy is
mozgunk, és ehhez az égi elmozduláshoz képest már igazán
kis lépést kell megtennünk,
.
aki szédül, annak kivétetik a
kozmikus mozgás érzékelésének takarása, látja, ahogy iszonyú
sebességgel forog a szoba, s hogy ő mégis áll, mert a megszokás
a régi érzékelésben maradt, legkésőbb akkor éreznie kell, ehhez
az egésznek az irgalomnak mégis köze van, és hogy ilyenkor
a madarak éppúgy elhallgatnak egy pillanat alatt, mint nap
fogyatkozásban, mert abban sem a hirtelen beállt sötét, hanem
a csönd olyan, amihez képest komikus minden csönd,
.
ha
fogyatkozásban állunk, a teljességben állunk, egy csillag bölcsődéből
nézve, ahol keletkeznek, és bölcsőhalált halnak a csillagok, felállni,
tovább lépni, vagy egyszerűen csak abbahagyni nem tudni, teljesen
valószínűtlennek tűnik, a csillag börtön A épületből a B épület prostituáltak
dolog házába továbblépni, s hogy még ez is tovább mozdul elfekvővé,
intő jel, nem és nem, a hellyel rögzített nevek nem változtathatnak annyit
rajtunk, hogy önként elfelejtsük, a hűség nem változtatásra való képtelenség
.
mozgó
ünnep, miért éppen a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte hagyná
aludni, ha soha egyetlen holdtölte nem hagyja, és ez most meghozza
korszerűtlen krisztusát, nem tud ő sem mást, nem sajátként ismer el minden frekvenciát, de felismeri, ha egy érvényes költői univerzumot lát, és mindegy
az a galaxis mit formáz, a saját korukban nemcsak azok tűnnek korszerűtlennek, akiket meghaladott koruk, hanem azok is, akik meghaladták korukat, régen
tudja már, még meg sem születtek, akik őt olvasni fogják, és ha ideje nincs is
.
kivárni
őket, ez nem jelenti azt, hogy ne az lenne az igaz hűséggel töltött várakozás,
hogy telik az örökkévalóságból, telik holdra, telik napéjegyenlőségre, még
arra a galaxisra is, amiben az ő szavai vonzanak és taszítanak, még ha művétől
úgy is tekintenek el másfelé, mint pincér, míg a vendég bepötyögi a PIN-t, ki teljes
holdtöltében áll, a fogyatkozásba hazatér ma, a galaxis sem /a csillagokért,
a sö/tét anyagért van
.
.
(A borítókép forrása: tudaton.hu)