Az úgynevezett világzene zenei világa rendkívül sokrétű: a felszínes és eklektikus, globalista szemléletű népi feldolgozásoktól kezdve, az autentikus motívumokat felhasználó, mozaikos szerkesztésű fúziós kísérleteken át, egészen az organikusan szerveződő, szintetizáló életművekig ível. Cserepes Károly az utóbbi alkotói réteghez tartozik, hiszen sajátos montázsai nemcsak felelevenítik az egyes kultúrák zenei alakzatait, hanem újra is teremtik a különböző tájegységek eltűnőben lévő világát. Zeneszerzői tevékenysége a Vízöntő együttes „folktemporain”-nek nevezett, közép-kelet-európai olvasztótégelyében kezdett kibontakozni, amely a magyar folklór, illetve a Kárpát-medence népzenéjéből merítve szólaltatta meg a térség „világzenéjét”, melyben a blues, a beat és a progresszív rock elemei is szerves módon elegyedtek össze. A zenekar feloszlása után komponált alkalmazott művei (színházi és filmes munkák), valamint koncept-albumai (többek között a Szerelmeslemez, ami Sebestyén Mártával, vagy a Kivándorlás, ami Hobo közreműködésével készült) ugyanebben a szellemben születtek, akárcsak szerzői lemezei, melyeknek elektronikusan vezérelt anyagai az Ipomea nevű formációnak köszönhetően már élőben is megszólalhatnak.
Cserepes világzenéje a szerzői megjelölés szerint a „microworld ambient music” jegyében jött létre, amely az öncélú magánmitológia kialakítása helyett egy földrajzilag körülhatárolható, mégis univerzális horizontú muzikális nyelv artikulációját hivatott szolgálni. Ennek legérzékletesebb példája a Danubian Trances című, népi ihletésű, mégis modern lemez, melyet nem csak az archív felvételekre alapuló hangképek tesznek kiemelkedővé. A dalok mikrovilágának mélystruktúráját ugyanis olyan hangulati elemek és természeti effektek gazdagítják, amelyek elidegeníthetetlenek egy-egy adott, lokálisan meghatározott etnikai közösségtől. „Van elképzelésem arról, hogyan szól az Alföld. A Grassland című számban Nyeste András bácsi énekel betyárdalt. Mellette madarak, rovarok, lovak hangja szól. Tekerőlant és nádsíp is hallható. Tehát csupa, a helyre és a felidézett korra jellemző mintát használtam. Mert az instrumentumok hangja is archív, nem mintha nem játszhattak volna mai népzenészek a lemezen, de a varázslatos hangzás miatt a régi felvételek mellett maradtam” – nyilatkozta a szerző. Mindezt az elektronikus tánczene technós lüktetése és basszusjátéka kíséri. Az archaikus-pszichedelikus hangzás képzeletbeli utazásra hívja a hallgatót, akit a földből fakadó, hol hömpölygő, hol csörgedező hangfolyó egy pillanat alatt sodorhat-ringathat át saját múltjának s jelenének dunai transzcendenciájába.
Az Alföldön kívül a Mátra vagy a Dunántúl tájai is „fellélegeznek”, de a roma folklórkincs egy-egy darabja is megcsillan. Ezenkívül gyerekmondókák, altatók, balladák montírozódnak össze a már említett „etno-trances” elemekkel és a különböző hangulatfestő zajokkal, zörejekkel. Egyszerre tűnhetnek idegennek és ismerősnek ezek a zenei tájképek, a dalok világa ugyanis a valóságban már csak nyomokban létezik, a vissza-visszatérő, csendbe fúló dallamok visszhangjai pedig csupán megidéző jelleggel lehetnek jelen az alkotó/befogadó képzeletben. Erre utal az album borítója is, ami Gulácsy Lajos festményének (Az ópiumszívó álma) felhasználásával készült. Ez a képkivágás látens módon idézheti föl a festő fantáziájának delíriumos tájait, nevezetesen Nakonxipán álombeli vidékét, melynek nyelvét egyedül Gulácsy beszélte, hiszen ennek az országnak ő volt az egyetlen lakója. Cserepes mikrovilága azonban nem marad magányos, ha a hallgató képes legalább képzeletben belakni a Kárpát-medence falusi világát, amely süllyedő szigetként látszik eltűnni a globalizáció „világfalujában”. „világokat varázsolok / amikor akarom” – írja Kormos István Gulácsynak címzett versében. Ez az idézet pedig Cserepes zenei műhelyére is igaz. Az „Ipomea tricolor” (magyar nevén: kékhajnalka) virágról elnevezetett, változó felállású együttes a fentebb elemzett zenei köznyelvet beszéli, miközben olyan láthatatlan világot varázsol elénk, amely nem e világból való.
Már bennünk van. Az utazás egy pillanat. Nakonxipánban hajnal hasad.
Papp Máté
Forrás: http://cserepes.com/
Szöveghelyek: Kormos István: Nakonxipánban hull a hó http://web.zone.ee/aurin/vers/kinakonxipanbanhullaho.html;
Távcső helyett mikroszkóp ‑ Maróthy György beszélgetése Cserepes Károllyal, http://www.marothy.hu/?cikk=Cserepes+K%E1roly+-+T%E1vcs%F5+helyett+mikroszk%F3p
Discussion about this post