Ismeretlen japán költő (5)
5 rövid monológ
1.
valaki már felállította a létrát valaki
felakasztotta a lapátot is akárkivel
megtörténhet ez ami majd történik
mindenkivel csak érthetetlen hogy
miért éppen itt miért most és miért
így történik meg és még meddig kell
várni hogy meglegyen hogy legalább
választ lehessen kapni arra amit el is
mondhatna bárki vagy valaki annyit
közöl nehogy igen vagy hogy nem
2.
beláthatatlanul messze vannak a kép
foszlányok a nyitott keretben semmi
nem utal más képekre csak egy széteső
fénytömb villódzik a folyosó legvégén
emlékfoltokat takar be zár ki a sötét
3.
meddig tart még ez a végeláthatatlan
hadd legyek ott ahol mindig is voltam
4.
mindenki lelépett erről a képről úgy
szóródtak szét a szereplők mint sakk
figurák egy elveszített játszma után el
tűnt a kis infánsnő az udvarhölgyekkel
együtt a törpék hiányoznak és a kutya is
elsündörgött azután a királynékamarása
távozott miután teljesen széthúzta a lépcső
mögötti függönyt már nem maradt semmi
más mint egy lépcső nincs másik kép sem
királyné sem király nem is léteztek soha
5.
akárki beléphet ide ez csak egykoszos fal ami
mögött nincsen semmi csak egy ajtó ami nem
vezet sehová a fehérre mázolt lécekkel lezárt
sötét előtt egy saroknak támasztott létra hová
