Kovács Péter Pet’R 80
i./
Arcom keresem, hova tűnt, tűnik el,
nem tükörben, hanem testrészekben
vagy kusza rajzvonalakban
folytatódom.
De ahogy telik az idő,
egyre kevésbé fontos,
hogy ki vagyok.
És mire nem leszek már,
egészen jól látszik majd,
ki is voltam
valójában.
.
ii./
Arcod keresed, hova tűnt, tűnik el,
nem tükörben, testrészletekben,
kusza rajzvonalakban folytatódsz.
De ahogy telik az idő, egyre kevésbé
fontos, ki voltál.
És mire nem vagy, nem leszel már,
egészen jól látszik majd, ki is vagy
valójában.
.
iii./.
Arcát keresi, hova tűnt el, tűnik el,
nem tükörben, hanem testrésekben
vagy kusza rajzvonalakban folytatódik
tovább.
De ahogy telik az idő, egyre kevésbé
fontos, hová is tűnik el.
És mire nem létezik, nem lesz már
senki, egészen jól látszik majd,
hogy ki is volt valójában
ez az emberi lény/eg.
.
iv./
Arcunkat keressük, hova tűnt, tűnik el,
nem tükörben, hanem testrészletekben
vagy kusza rajzvonalakban folytatódunk
majd tovább.
Ám ahogy telik az idő,
egyre kevésbé fontos, hogy kik voltunk,
vagyunk vagy leszünk valaha is.
És mire nem létezünk, nem leszünk már
senkik, egészen pontosan látszik majd,
kik is voltunk valójában.
Csupán csak tompa fények,
de csupaszon fázó
és szerető lények.
.
.
.
*Elhangzott 2023. május 9-én, a LOOK Galery-ben, Budapesten.
.