Rohmann Dittának és Palojtay Jánosnak
.
Istenre gondolok a zene hallgatása közben,
milyen jól kitalálta nekünk, hogy azt higgyük,
mi csináljuk, játsszuk.
.
De még hallgatni is csupán az ő örömére lehet,
csak ezt nem tudjuk, hogy a zene Isten rezgés-
számait sugározza.
.
Két barátom ül a hangszereknél, az egyik
simogatja általa a hangokat, a másik
a cselló fabőrén át lélegzik.
.
Isten rám gondol, miközben hallgatom őket,
megosztja velem a barátaim örömét
és bánatát.
.