„Vegyél fel emlékeid nagy seregébe, Uram.
A sort te nyitottad, hadd legyek én, aki zárja.”
.
A tiltott terekbe felállított nagy homokórák
kezelője vagy. Megbízás és javadalom nélkül
tiéd a tisztség. Az utakat is te örökölted:
A mérőpontok közt tilos a járás másnak.
Naponta összekötve küldetésed
az imahelyeken rád hagyott üzenettel.
Te koptatod csak a rozsdabarna köveket.
.
De a különbejárat semmire nem jogosít,
hiszen feladatod ellátásához kulcsokat se kaptál.
A hátsó ajtó a holtak szabad vonulását
biztosítja, – mindez nem téged illet.
Mégis pontosan tudod, hogy a lélek
igazítás nélkül indul a testből, s amikor
egyetlen mozdulattal átbillented a homoktégelyeket,
madarak rebbenek fel a kupolákról nagy seregekben.
.
Uradtól minden ébredéskor azt a rendelést kapod,
hogy fordítsd az ég felé az üvegtégelyeket.
Imaszavakat mormolsz fel a hegyre.
Görgeted őket, ahogy az építőmesterek
a megcsiszolt köveket felbillentik a rámpán.
.
Már félúton hallod a homok tompa hangját,
amint keringeni kezd az artériák szűk folyosóin,
mielőtt a vérkörök teljes hosszán lerakódnék.
A szitálás és a homoköntés ünnepnapokon zajlik,
mikor a ballonokat kiüríted. A homokot négyszer átszitálod,
mielőtt az üvegekbe méred. A billentőkerekekre
olajat öntesz, hogy a ciklusidő pontosan
annyi legyen, amennyit az üres üvegekkel,
valódi megbízatás nélkül, örökül kaptál.
.
A lefejtett homokszemeket
vékony falú ampullákba teszed,
s a házi oltárok medencéjébe töltöd az üledéket,
mert munkád végeztével elvárnak otthonaikba a lenti lakók.
Hálásak a gazdák szolgálatodért,
s amikor a ciklusidő pora tálba merül,
felkiáltanak megeredt szemmel:
„Csont köteléke a föld. Föld köteléke a csont!”
.
Az áldás után homokba dörzsölik kezüket,
hogy a bőrkérgekben megüljön őseink pora,
mert érintésük által szabadul fel a test
a csontkötelékek sóvárgó szorításából.
.
Az üvegfúvók ilyenkor mutatják be a Napnak
új tégelyeiket. Délután üresen állnak a téren,
de este parázzsal töltik fel az alsó tartályt,
hogy tűzhelyeiket melegen tartsa minden időben.
Másnap követek hirdetik ki a téren Urad döntését,
de az áldást te adod rájuk, mert a tiltott terek
nagy homokóráinak kezelője vagy.
Te töltöd vissza a lefolyó napokat égre néző
üres üvegekbe, te tartod rajtuk száraz szemedet,
s mikor a tégely fordul, te forogsz bennük.
.
.