A Magyar Filmakadémia az NMHH Médiatanácsa és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával rendezte meg az 5. Magyar Filmhetet április 22. és 27. között.
A tavalyi mustra után csupán két dologra vágytunk: nagyobb merítésre és ünnepi hangulatra. Vágyaink félig-meddig teljesültek, hiszen a tavalyi 150 filmet felvonultató fesztiválhoz képest idén 203 filmet tekinthetett meg a közönség, ráadásul mintegy nemzeti-ünnepi jelleggel, a nagyjátékfilmeket 500 forintos áron, a dokumentum-, ismeretterjesztő, kisjáték- és animációs filmeket pedig ingyenesen.
Mégsem volt filmünnep a Filmhét, hiszen az átlagnéző aligha tudhatott az idei eseménysorozatról, amely a tavaszi-húsvéti szünettel nem, de a Nemzetközi Könyvfesztivállal azért egybe esett. A Filmhét programja 11 nappal az esemény előtt lett nyilvános (viszonyításképpen: a legkisebb könyvbemutatót is meg szokás hirdetni két héttel a dátum előtt). Itt meg kell jegyeznünk, hogy a budapesti mozikban hétköznap esténként is szép számmal találkozhatunk nézőkkel a magyar vonatkozású filmeken – a közönség vonzódik ahhoz, amiről úgy érzi övé. A Filmhét harmadárú, sőt legtöbb esetben ingyenes vetítésein, a ritkán vagy moziban még sosem vetített filmek esetében sem ültek 15–40 nézőnél többen – és ebbe a számba a stábot, a barátokat és a szakmát is bele lehet számolni. Szomorú volt látni, hogy egész nap nem látogatta annyi néző az öt teremben folyamatosan zajló vetítéseket, mint amennyien az egyetlen esti szuperhősfilm vetítésére eljöttek ugyanabba az épületbe.
A (feltehetően a rosszul megszervezett kampány és az időpont miatt) nézőhiányossá vált eseménysorozat a fentieket leszámítva nemzetközi színvonalon zajlott le. A profi katalógus kiadványból és a Filmhétre feldíszített előtér plakátjairól is kiderülhetett számunkra, hogy kiknek és milyen munkáért adták át idén először a Magyar Film Életműdíjakat: Andorai Péternek, Bánsági Ildikónak, Bodrogi Gyulának, Koncz Gábornak és Venczel Verának.
A filmek pedig magukért beszéltek. A nagyjátékfilmek között színvonalas munkákkal találkozhattak nem csak a lélektani dráma, a vígjáték, a krimi, de az alacsony költségvetésű „függetlenfilm” szerelmesei is. Egy-egy olyan, ha nem is „érthetetlen” okokból megfinanszírozott, de mindenesetre kevésbé jól sikerült filmen kívül, mint amilyen A rossz árnyék vagy a Paraziták a paradicsomban, a játékfilmes szekcióban nem találkozhattunk rossz választással.
A rövidfilmes szekcióból, amely mintegy előképét kívánja mutatni egy majdani nagyjátékfilmes pályaívnek, az Anyák napja címűalkotást emelném ki, amely ismét bizonyossá tehette számunkra, hogy filmkészítést nem csak a Filmművészeti Egyetemen tanítanak sikerrel hazánkban. A dokumentum és ismeretterjesztő munkák között szintén egyre színvonalasabb alkotásokkal találkozhattunk, a portréfilmek közül Az utolsó nagyasszony című filmet emelhetjük ki, a „hiperrealista” alkotások közül a Kilenc hónap háború, a narratív dokumentumfilmek közül a Könnyű leckék című filmet.
A Magyar Filmdíjjal díjazott alkotások valóban mind kiemelkedő munkák, habár hozzá kell tennünk, hogy a Rossz versek című, itthon közönségsikert elérő filmet, és az Oscar-díjas Saul fia „folytatását” a Napszálltát, az elmaradt külföldi kritikai és fesztiválsikerek miatt láthatóan kompenzációs céllal díjazta az Akadémia.
Azoknak, aki végigülhették a Filmhetet világossá válhatott, hogy a magyar film egyre jobb úton halad. Habár van még néhány „nyugatiaskodó”, nemzetközi sikereket másoló munka, a magyar film minden ágazatában sikeresen dolgozza fel saját kultúrközegét, múltját, jelenét. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy jövőre valóban filmünnep tud lenni ez a hét, és a magyar film legújjabkori mustrájának híre, a következő alkalommal el tud majd jutni az érdeklődő tömegekhez.
A Magyar Filmdíj 2019-es díjazottjai
Moziforgalmazású filmek
Legjobb játékfilm: Rossz versek
Legjobb rendező: Reisz Gábor – Rossz versek
Legjobb női főszereplő: Szamosi Zsófia – Egy nap
Legjobb férfi főszereplő: Hegedűs D Géza / A Hentes, a K*rva és a Félszemű
Legjobb női mellékszereplő: Monori Lili – Rossz versek
Legjobb férfi mellékszereplő: Nagy Zsolt – A Hentes, a K*rva és a Félszemű
Legjobb forgatókönyv: Szilágyi Zsófia, Mán-Várhegyi Réka – Egy nap
Legjobb vágás: Tálas Zsófia – Rossz versek
Legjobb fényképezés: Erdély Mátyás – Napszállta
Legjobb díszlet/látvány: Rajk László – Napszállta
Legjobb jelmez: Szakács Györgyi – Napszállta
Legjobb smink: Forgács Böbe, Csatári Viktória – Napszállta
Legjobb zene: Melis László – Napszállta
Legjobb hang: Zányi Tamás – Napszállta
Legjobb első film: Egy nap – rendező: Szilágy Zsófia, producerek: Pataki Ági, Kenesei Edina
Legjobb egész estés animáció: Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić
Közönségdíj: BÚÉK – rendező: Goda Krisztina, producerek: Zákonyi S. Tamás, Geszti Péter, Ditz Edit
Televíziós forgalmazású filmek
Tévéfilm kategória
Legjobb tévéfilm: Bergendy Péter rendező – Trezor
Legjobb női főszereplő: Szávai Viktória – A színésznő
Legjobb férfi főszereplő: Anger Zsolt – Trezor
Legjobb női mellékszereplő: Tóth Ildikó – A színésznő
Legjobb férfi mellékszereplő: Scherer Péter – Trezor
Legjobb forgatókönyv: Köbli Norbert – Trezor
Legjobb vágás: Király István – Trezor
Legjobb fényképezés: Nagy András – Trezor
Legjobb díszlet/látvány: Kiss Dorka – Curtiz
Legjobb jelmez: Breckl János – Curtiz
Legjobb smink: Árpa Karolina, Kolontáry Éva, Szabó Mónika – Curtiz
Legjobb zene: Pacsay Attila – Trezor
Legjobb hang: Balázs Gábor – Trezor
Televíziós sorozat kategória
Legjobb televíziós sorozat: Mátyássy Áron – Aranyélet (Vakfolt)
Legjobb női főszereplő: Ónodi Eszter – Aranyélet (Vakfolt)
Legjobb férfi főszereplő: Thúróczy Szabolcs – Aranyélet
Legjobb női mellékszereplő: Danis Lídia – Aranyélet
Legjobb férfi mellékszereplő: Végh Zsolt – Aranyélet
Legjobb forgatókönyv: Vancsik Péter, Vanicsek Olivér – Aranyélet
Legjobb vágás: Kiss Wanda – Aranyélet
Legjobb fényképezés: Marosi Gábor – Aranyélet
Legjobb díszlet/látvány: Hujber Balázs – Aranyélet
Legjobb jelmez: Breckl János – Aranyélet
Legjobb smink: Gerő Szandra, Vincze Gabriella – Aranyélet
Legjobb zene: The Uptown Fellaz – Aranyélet
Legjobb hang: Péterffy Máté – Aranyélet
Dokumentumfilm kategória
Legjobb dokumentumfilm: Bogdán Árpád – Getto Balboa
Legjobb vágás: Sass Péter – Könnyű leckék
Legjobb fényképezés: Bordás Róbert – Gettó Balboa
Legjobb hang: Balázs Gábor – A mindenség szerelmese
Ismeretterjesztő kategória
Legjobb ismeretterjesztő film: Mosonyi Szabolcs – Vad Balaton
Legjobb vágás: Oláh Kata – Rotschild Klári legendái
Legjobb fényképezés: Mosonyi Szabolcs – Vad Balaton
Legjobb hang: Bőhm Dániel – Rotschild Klári legendái
Kisjátékfilm kategória
Legjobb kisjátékfilm: Ostrom, rendező: Kovács István
Legjobb női főszereplő: Zsurzs Kati – Last Call
Legjobb férfi főszereplő: Ujlaki Dénes – Az agg színész
Legjobb forgatókönyv: Tóth Barnabás – Susotázs
Legjobb vágás: Csillag Manó – A legjobb játék
Legjobb fényképezés: B Marton Frigyes – Megtört szív
Animációs film kategória
Legjobb animációs film: Luther/Isten tenyerén?, rendező: Richly Zsolt Legjobb forgatókönyv: Gyulai Líviusz / Egy komisz kislány naplója 13. epizód – Viva Mexikó
