Novellaíró pályázatot hirdet az idén 150 éves Központi Statisztikai Hivatal,
amelynek célja a magyar hivatalos statisztika alapító atyja tevékenységének megismertetése.
Amatőr és rendszeresen publikáló szerzők egyéni vagy közösen elkészített pályaműveit várjuk, éljenek akár Magyarországon, akár a határon túl. A pályázaton 14 éves kortól lehet részt venni, eredeti, máshol nem publikált prózai művel. Egy pályázó legfeljebb 3 alkotással nevezhet. A pályázat témája: Keleti Károly, a szenvedélyes statisztikus.
A pályázati feltételekről és a formai követelményekről részletesen a www.ksh.hu/novellapalyazat oldalon tájékozódhat.
Beküldési határidő: 2017. november 1.
A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri értékeli. A legjobbnak ítélt három alkotást díjazzuk. Olvasói szavazatoknak is helyet biztosítunk, amelyek alapján közönségdíjat is kiosztunk.
Díjazás:
1. helyezett: 300.000/250.000 forint
2. helyezett: 200.000/150.000 forint
3. helyezett: 100.000/50.000 forint
Közönségdíj: 250.000/200.000 forint
Eredményhirdetés: 2017 decemberében, ünnepélyes keretek között, a Központi Statisztikai Hivatal épületében. A nyertesek nevét a KSH honlapján és a Hivatal Facebook-oldalán is közzétesszük.
Ajánló
Keleti Károly, a szenvedélyes statisztikus
- Édesapja, Karl Klette (1793–1874) festőművész József nádor gyermekeinek rajztanáraként is működött.
- Öccse, Keleti Gusztáv festő, grafikus, az Iparművészeti Tanoda alapító igazgatója volt.
- 15 évesen fegyvert fogott, és honvédtüzérként végigharcolta a szabadságharcot Bem erdélyi seregében. A bukást követően fogságba esett, de sikerült megszöknie.
- József nádor örökösei gazdasági gyakornokként alkalmazták az alcsúti uradalomban.
- 1862-ben testvérével együtt vezetéknevét Klettéről Keletire magyarosította.
- Közel álltak hozzá a művészetek: foglalkozott festészettel, valamint számottevőnek tekinthető irodalmi tevékenysége is.
- Több napi- és hetilap munkatársa volt; rendszeresen publikált többek között az „Ország”-ban és a „Pesti Napló”-ban is.
- 1864-től a MTA Statisztikai Bizottságának tagja, később jegyzője, idővel vezéralakja lett.
- Hathatós agitációjának (is) köszönhetően 1867-ben statisztikai osztályként létrejött a későbbi hivatal elődje a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül.
- Az osztály, amely hat fővel indult, az ő lakásán kezdte meg a munkát.
- Előkészítette, megszervezte és lebonyolította az első, az ország által önállóan végrehajtott népszámlálást. Az adatok kiértékelésében szintén oroszlánrészt vállalt.
- 1871-ben az önállósult Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatójaként sorozatos reformokat szorgalmazott. Tanácsait és meglátásait az 1874. évi első statisztikai törvénybe is belefoglalták.
- Fontosnak tartotta a hazai statisztikusok képzését, így nagy hangsúlyt fektetett a szükséges nemzetközi szakirodalom beszerzésére. Nevéhez fűződik a statisztikai szakkönyvtárnak (ma az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtárának) a megalapítása.
- Az 1869. évi hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson született megállapodás értelmében hozzáfogott Európa (és Magyarország) szőlészeti és borászati statisztikájának elkészítéséhez.
- Aktívan részt vett a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, amelyeken rendszeresen elő is adott. 1876-ban Budapesten rendezték meg a IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszust, nagyrészt neki köszönhetően.
- A statisztika minden válfaja érdekelte: foglalkozott gazdaság- és társadalomstatisztikával, áruforgalmi és külkereskedelmi statisztikával. De a demográfia, a nemzetiségi, az oktatási, a művelődési, sőt az antropológiai statisztika terén is ténykedett.
- Szenvedélye volt a vadászat, legjobban az agarászatot kedvelte.
- Korához hűen ő is komolyan vette a becsületét érő sértést: véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót – vélhetően annak pontatlan publicisztikai közlése miatt.
- Halála előtt írta meg a Budavári kaszinó 50 éves történetét, amelynek utolsó elnöke volt.
Discussion about this post