2022. május 18. szerda
  • Az Új Forrásról
  • Impresszum
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Új Forrás
Irodalom
Művészet
Társadalom
  • Irodalom
  • Képzőművészet
  • Zene
  • Film
  • Könyveink
  • Galériák
Nincs találat
Minden találat
Új Forrás
Nincs találat
Minden találat

Újraszült családfa. Kun Árpád: Szülsz

2013-07-07
itt: Irodalom
Kezdőlap Irodalom

A nemlétből a létezésbe lendülni és viszont, felfejthetetlen és kimeríthetetlen misztérium. Kun Árpád Szülsz című verseskötetének mégis ez a két tartópillére: a születés és a halál. Teret kapnak, megtestesülnek olyan párbeszédek, melyek előre és visszafelé is hatnak a családfában.
A Szülsz olyan archaikus, genealógia-szerű ciklikus rendszer, mely az otthontól indul, és a konyhába érkezik, ‑ „Tízezer mozdulattal nevelem a gyerekeinket, vezetem a háztartást. Egy mozdulattal poharat török, egy másikkal porszívó után nyúlok”; „Ha utolsó búvóhelyét kiderítem, és megtalálom végre a Legkisebb Istent egy molett nyári vargánya alatt, vallást alapítok. Szertartásait a konyhában tartom húsz literes fazékkal a hátam mögött” ‑ a két pont között pedig felsorakoztat egy családfát annak minden terheltségével, traumájával, rendezetlen viszonyrendszerével, a jövőbe és a múltba üzenő magzatokkal, távoli, északi vidékekkel, a születés és a halál mindennemű megjelenésével, megnyilatkozási formáival a lét köldökén.
Borzongatóan bátor a szóhasználata, szókincse. Mer végletesen nyíltan és valóságosan fogalmazni, nem fél a magtól, a sebtől, a „jaj, most mi lesz” érzéstől – vagy épp igen – és ezért ilyen merész. A hosszú hallgatás után kimondott szónak súlya van. Ezt a bölcsességet mindig is tudták a szerzetesek, a remeték, az aszkéták, ezért volt olyan nagy jelentősége egy-egy mondatuknak is. A Szülsz című kötet nyolc év hallgatás után látott napvilágot. Ennek a hosszú csendnek minden szilánkja, küzdelme, békéje, meditációja, nyugtalansága és számvetése benne van a közel hatvan költeményt tartalmazó kötetben.
Szüleivel, nagyszüleivel beszél meg olyan mély, fájó-sajgó témákat, melyek kimondásához mérhetetlenül nagy erő, sok idő és kegyelem kell, viszont gyógyító erejűek. A versek többsége az apáról és az anyáról szól, már helyrehozhatatlan, feloldhatatlan életproblémákat görgetve maga előtt: „Tulajdon fiam nem volt tulajdonom?”; „Megkaptál, hogy fölnevelj és eleressz.”; „Kitől? Az árvaháztól?”; „Mondhatjuk így.”; „Megmutassam, hogy honnét bújtál elő?”; „Nem érdekelnek a mocskos részletek.”; „Tolókocsis beteg vagyok miattad.”; „Folyton újra megversz a derékszíjjal, és csatjától a karórám széttörik?”; „Már nem ütlek, látod, beszélgetünk, apa az apával.”
Gyermekeivel is végigküzdi, „megszüli” ezeket, a párbeszédeket. A dialógusok fiktívek, olyan beszélgetések, melyekre vagy nem került sor, vagy bizonyos lelki gátak, sérelmek, szemérmesség miatt nem azt mondták el egymásnak a felek, amit igazán kellett volna. Nem is lehet egy beszélgetésbe annyi mindent belesűríteni, ahogy azt Kun Árpád tette a verseiben: ilyen önfeltáróan őszinte, szemérmetlenül csupasz nagyon ritkán tud lenni az ember. Elsősorban tehát „in vitro” a költő lelkében zajlanak le ezek a perdöntő párbeszédek, sokszor a kisbabakori, kisgyerekkori önmagával, vagy a vele várandós édesanyjával.
A kötet első ciklusában, a Csikorgó porban egyszerre fiú, férj, apa, unoka és egy vacogó, időnként létezni se akaró kis magzat a lírai én, és ezen maszkok sora egy arccá olvad össze: Kun Árpád belső arcélévé. Ezek a versek ugyanis elfelejtettek virágnyelven szólni, rejtőzködni, takarni és óvni. Mélylélektani lényegmondással, Jungot meghazudtoló pontossággal és szakértelemmel mondják ki az alig kimondhatót: félelmeket, traumákat, hiányokat, soha be nem tölthető űröket, kapott és kiosztott elvárásokat. Egyszerre vesz föl minden terhet, rogyásig, gerinc-roppanásig, hogy aztán egy utolsó, nagy felszabadító erővel dobja el ezeket.
A másik két ciklushoz, az Esetlen hegyekhez és a Boldog Északhoz képest az első ciklus a legterjedelmesebb, témájában is a legsúlyosabb, így a kötet zárlata, a csupán egy verset tartalmazó Én konyhám már a harcok utáni nyugalmat és derűt tükrözheti, egyfajta sabbatot a lírai én mikrovilágának küzdelmes megszülése, újraszülése után. Borzongató bátorsággal markol a léttraumák közepébe, nem csak a Csikorgó porban, hanem a csupán nyolc verset tartalmazó Esetlen hegyek ciklusban is, ahol egy-egy lírai mesében ír a szorongásról, születésről, halálról, az élőhalott létállapotról és az „esetlen hegyekké” váló felmenőkről.
A Boldog Északban így már tud a jelenről, a család belső életéről, az északi emberek különös, lassú, zárt világáról írni. Több versben visszatérő motívum az autózás, az autóút, az alagutak, és egy megrázó, de szerencsés kimenetelű autóbaleset. Számvetés egyúttal a Boldog Észak. Míg a kötet első felében a felmenőkkel, szülőkkel, a gyermekekkel, a traumákkal, életsebekkel vetett számot, addig itt az élete deléhez ért férfiként tekint vissza az eddigiekre, néz körül fürkésző szemmel mindarra, ami jelenleg körbeveszi, és a jövő felé is nyit utakat.
Virtuóz módon bánik az asszociációkkal, hasonlatokkal, szürreális áttűnései, áthallásai nagyon érzékletesen írnak le, ugyanakkor tágítanak ki univerzális méretűvé egy-egy eseményt, cselekvést, történést. Megrázóan erős hatást tud kifejteni, egész világokat belesűríteni néhány találó szóösszetételben: „A húsleveles a tengerünk. Algaként csapkod mélyén a cérnametélted, ártalmatlan szörnyecskéket pofoz meg, akik ropogósak és jóízűek.”; „Aztán anyám évekre elkóborolt, a házi tejfölt apámmal doromboltuk körül, fiatal és öreg kandúrok.”; „Mert bölcs tojásokat tojtak dunyhámra, s kotlósként tollászkodtak ágyamon az angyalok”.

Kun Árpád Szülsz című kötete megkerülhetetlen olvasmány lehet mindazok számára, akik már megbékéltek az életükkel, a családjukkal, a múltjukkal, vagy azon az úton szeretnének haladni. Ebben a kötetben a költő fölveszi az élet terhét, a súlyt, mely az évtizedek alatt rakódik egy emberre, és azt mondja a terhekre, a felmenőkre, a leszármazottakra, a testvérekre, a társára, hazájára és arra az országra, amelyben él, majd végső soron önmagára: élsz, elfogadlak, jó a léted, ha nem is mindig könnyű és egyszerű, mégis jó, és ennek az életbölcsességnek az alján ott vannak a kötet nyitóversének, a Tízezer sorai: „Minden mozdulattal enyém az örökélet. Meghalni igen, elmúlni nem.” (L’Harmattan Kiadó, 2011)

Csepcsányi Éva

MegosztásTweetMegosztás
Next Post

Nájlonblúz és lakktáska. Tóth Krisztina: Akvárium

Discussion about this post

Keresés

Nincs találat
Minden találat

Kategóriák

  • Archívum (110)
  • Egyéb (20)
  • Film (73)
  • Gyerek/Irodalom (40)
  • Hírek (55)
  • Irodalom (702)
    • Irodalom & Co. (36)
    • óravázlatok (1)
  • Képzőművészet (100)
  • Könyveink (17)
  • Kritika (33)
  • Lapszámok (54)
  • Szerkesztői blog (54)
  • Zene (81)

Facebook

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb
  • Film
  • Gyerek/Irodalom
  • Hírek
  • Irodalom
  • Irodalom & Co.
  • Képzőművészet
  • Könyveink
  • Kritika
  • Lapszámok
  • óravázlatok
  • Szerkesztői blog
  • Zene

További oldalak

  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

Legfrissebb bejegyzések

Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

Az Új Forrás törzs Nyitott Rezervátuma – május havában

2022-05-18
LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

LegÚjabb Forrás / Északon a helyzet változatlan (egyfecske) – Pétery Dorottya verse

2022-05-15
Förköli Gábor: Létturista (kabai lóránt Moaré [versek és fotók, 2018–2020] című kötetéről)

Förköli Gábor: Létturista (kabai lóránt Moaré [versek és fotók, 2018–2020] című kötetéről)

2022-05-15
Borkovics Péter: Farkas Zsófia üvegszobrairól

Borkovics Péter: Farkas Zsófia üvegszobrairól

2022-05-12
  • Az Új Forrásról
  • Elérhetőségek
  • Adatvédelmi központ
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Cookie kezelés

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Nincs találat
Minden találat
  • Home
    • Home – Layout 1
    • Home – Layout 2
    • Home – Layout 3
    • Home – Layout 4
    • Home – Layout 5

© 2018 Új Forrás Készítette: WordPress Master.

Login to your account below

Forgotten Password?

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom
Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások Cookie kezelés
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogatsz egy weboldalt,  az adatokat tárolhat a számítógépeden. Ezen Cookie-k kezeléséről itt olvashatsz bővebben.

Szükséges Analytics Adatvédelmi központ Adatvédelmi irányelvek Cookie kezelés
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a webáruház működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.

Technikai Cookie-k
Ezek a Cookie-k nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, ezért nem lehet őket kikapcsolni.
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Ezek a cookie-k lehetővé teszik számunkra látogatások és forgalmi források követését, így webhelyünk teljesítményét mérhetjük és javíthatjuk.

Google Analytics
A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük az anonimizált felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _gid
  • _gat

Összes tiltása
Összes engedélyezése