Füstjelek

Az Auster–Coetzee-levelezés

2013 tavaszán jelent meg angol nyelven az amerikai (Brooklyn, New York) Paul Auster (1947) és a dél-afrikai születésű, de évek óta Ausztráliában (Adelaide) élő John Maxwell Coetzee (1940) levelezése, Here and Now, Letters 2008–2011 címmel – s nem kellett sokáig várni a magyar nyelvű kiadásra sem, mert már az 2013. év végén megjelent a kötet, Vághy László fordításában. Jóllehet Coetzee kétszer is megkapta a rangos Booker-díjat (Michael K élete és kora, 1983; Szégyen, 1999), s 2003-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat is, Magyarországon alighanem Auster az ismertebb és népszerűbb szerző. Auster életművének jó része hozzáférhető magyar fordításban, Coetzeetől pedig hét regény – vagyis nagyjából az életmű fele – olvasható magyarul.
A kötet lapjain a két író 2008 és 2011 közti dialógusát követhetjük nyomon – továbbá egy Siri Hustvedtnek, Auster feleségének írott e-mail is szerepel a könyvben, hogy a kép még összetettebb legyen. (Siri Hustvedt írónő, akitől sajnálatos módon ezidáig semmi sem jelent meg magyar fordításban – s érdemes megemlíteni, hogy a levelezésben egyszer szóba kerül Auster első felesége, Lydia Davis írónő és műfordító, akitől egyelőre szintén nem olvasható semmi magyarul.) A két író rendszeresen reflektál magára a levélváltásra: hogy milyen technikai nehézségek merülnek fel a levelezés során (faxon küldik egymásnak a leveleket, Auster ugyanis nem használ e-mailt), s hogy milyen mély hatást gyakorol rájuk ez a kapcsolattartási forma.
A kötet címe: Itt és most – s valóban: a levelek aktuális kérdésekből indulnak ki. Azt vizsgálják, mi történik a világban, vagyis a politikában (Amerikában, Dél-Afrikában vagy a Közel-Keleten), a gazdaságban (mi lehet a válság magyarázata), a sportban (és a televíziós közvetítésekben), továbbá, hogy milyen jelentősége lehet a mobiltelefon megjelenésének a regényírás és a film szempontjából. A világ változása nem tölti el feltétlen lelkesedéssel a két írót. Ahogyan Coetzee nem kevés öniróniával megfogalmazza: „A te nemtetszésed és az én nemtetszésem: két vénülő krapek döbbenete afelett, ahogyan a dolgok alakulnak a világban.”  Auster sem késlekedik megjegyezni: „Az az igazság, hogy a morgás jó móka is lehet – és mint rohamosan vénülő krapekoknak, az emberi komédia tapasztalt megfigyelőinek, ősz bölcseknek, akik már sok mindent láttak, és nem csodálkoznak semmin, úgy érzem, kötelességünk, hogy morogjunk és berzenkedjünk, hogy ostorozzuk a világ képmutatását, igazságtalanságát és ostobaságát.”

A levelekben szó esik még a nyelvről és a filmekről, az olvasásról és az írókról (többek között Joyce, Kafka, Borges, Beckett, Philip Roth, Don DeLillo, Amy Tan, Jonathan Franzen nevével találkozunk), az utazásokról (Franciaország, Olaszország, Izrael, India) és az írásról (aktuális munkák, s az írással járó kétségek). Coetzee egy indiai utazása után azon töpreng, hogy: „Miért vagyok képtelen eleven, érzékletes útleírást készíteni, amelyben felidézem az idegen világot furcsa látványaival és hangjaival?”
A levélműfaj természetéből következően a megtárgyalt kérdések nincsenek részletesen kifejtve, de a humort sem nélkülöző alkalmi reflexiók és a személyes emlékezések így is kifejezetten érdekesnek tűnnek. Austertől sok egyéb mellett azt is megtudhatjuk, hogy mi lehetne az indián neve, hogy mennyibe kerül egy írógép megjavíttatása New Yorkban (mert Auster írógéppel ír), s hogy hogyan kapott hatvanadik születésnapjára egy Willie Mays által dedikált baseball-labdát (Auster egy korábbi írásában olvasható, hogy nyolcéves korában azért nem kapott aláírást Maystől, mert nem volt nála toll).
A levelekből kiderül, mit gondol a két író az interjúkról, a kritikákról, az irodalmi és filmes rendezvényekről, vagy a „késői stílusról”. A levelekben egyszerre érezni bizonyos tisztelettudó távolságtartást, s az egymás személye és munkája iránt kölcsönösen megnyilvánuló megbecsülést. Az Itt és most az Auster és Coetzee életművei iránt érdeklődők számára kihagyhatatlan – de azok is haszonnal forgathatják a kötetet, akik ezidáig egyetlen sort sem olvastak a két kiváló kortárs írótól. (Paul Auster–J. M. Coetzee: Itt és most, Fordította Vághy László, Európa, 2013)

A rovatot szerkeszti és a posztot írta: Szűcs Balázs Péter