Menjünk világgá, gondoltuk Jancsival s megkaptuk a kék útlevelet. Calais-ból valami teherszállító komp vitt át a csatornán Dover felé, negyedosztály, ha volt ilyen egyáltalán. Négy órás út, viharos tengeren. Nem hánytunk. Az óriás vasbatár fenekén ültünk a vason félálomban, székek, padok, semmi… hátizsák volt a párnánk, lökődtünk ide-oda, s a túlfelén a világnak egy vonaton kötöttünk ki, ami elvitt Londonba. London volt a világ. Ötven éve volt, na, jó, negyvenöt, s a Waterloo pályaudvaron kezünkbe nyomtak egy címet, ahol lehajthattuk a fejünket. Raktárnak bérelték, diákszálló lett belőle. 1 font per nap, reggelivel. Leraktuk a csomagjainkat és nyomás Chelsea. Alig mentünk pár utcányit, a King’s Road-on jöttek szembe velünk a csókák. Biztosítótű a szájban, fülben, át volt szúrva rendesen a szemöldök is, az orrukban karika, félmeztelenül, láncok csörögtek, a cukrozott kakastarajok fél méterrel a koponya fölött. Mint egy szakasz római légionárius. Qrvára féltünk. Militáns volt az egész, aztán leesett, ezek is gyerekek, hülyegyerekek, mint a Rákóczi tériek vagy a Blahán seftelők. Mi minden volt még? Police. Ki volt nyalva velük az utca fénymásolt fekete-fehér A4-esen. Élőzene a kocsmában, egy szál gitárral, Stones, Beatles, mintha népdalok lennének. Azzá lettek. De ez mind semmi. Felszedtünk két mexikói csajt a skót táncházban. Na, ez milyen? Skót táncház. Sebőék a Kassákban. A British Council-ban tanította egy szeplős, skót szoknyás, pulykavörös pasas. Kutyuli jut eszembe róla. Ugrált, mint a bakkecske, mi meg utánoztuk, egy skót se volt rajta kívül. Amikor jött a páros ugrálás, odajött Jánoshoz egy fekete csaj és felkérte, tőlem meg azt kérdezte, nem akarnék-e a barátnőjével táncolni, már, ha tetszik nekem, s odamutatott, formás kis fekete macska, mosolygott rám, bólintottam. Szóval, ők szedtek fel minket, ez az igazság. Mehikó, így mondták, és kiabáltak tánc közben, két indián. Revolúció! A nagyszájúnak volt pisztolya. A wc-ben mutatta meg. Akkor ezek forradalmárok, tanakodtunk hazafele Jancsival, még nem kísértük haza őket, de másnap igen. Aztán belógtunk a koleszba, mert be kellett lógni. Mit revolúcióztok, nálunk kommunizmus van. A gyerekeket Leninnek keresztelik. De nem mondom, hogy ezt mi előzte meg. Az én csajom, Jolanda, elárulta, otthon a fiújának Jézus a neve. Ettől kaptam gellert. Nem hitték, de erősködtem, János is vérszemet kapott. Haptákba vágta magát. Horváth Marx János, tartalékos lovassági főhadnagy, jelentkezem! Engedjék meg a hölgyek, hogy bemutassam a barátomat, Krulik Zoltán Lenin, tartalékos tizedes. Te, ezek bevették. Cirógattam és azt suttogta, Lényin. Majd kipukkadtunk. Amikor elkezdődött a punk Pesten, szemünk se rebbent. De amikor megjelentek a kiscsajok tűzoltó-piros rúzsaikkal, szétszaggatott fekete necc harisnyákban, pipaszár lábaikon a negyvennégyes bakancs, le kellett fogni engem. Balkán Tourist Blues Párizs, ánizs likőr. Calais. Fú szél La Manche, Dover felé. Ship szelte víz, vad Sun orange, Mint serte szúr. Zord passcontrol: Ki búr, kalóz viking? Egyszer Lesz még Károly királyfi king! Buszhátánbusz visz, nem biznisz, Konduktor nyúz: Aus, zu Fuss! Vad hungry hun morog: kell pénz, Kopog, kopog, kopog. Boy húz Száz bag, nyel hot dogot, Bugris Lord skót, tegez, look paperback, Gall tyúkkal túr kultúrshit közt. Friss news, the Times: ma KGB Szervez Világcirkusz. Mord türk, Vörös Brigád. Mao, Trockij. Hol van Gulág? Mert itt London. A BBC. Ír lő, dob bomb. Nem kell neki. Nem brit hit kell! S száz száj zárt tart. Mély my sóhaj. In Underground pont tíz gramm shit Tíz font. Gironde s sir York is sír: War, vér, dead, plebsz. John holt, s Yoko Jajong csak Hyde Park Corneren. Hitem meging, ha Krisna Gang Tolong, mantrál. Vak tar kobold Olt tant: Zazent. Távozz barát! Hát Buddhát varrsz nyakamba? Szent Iljics gurunk, meg Marx. Azám. A szám, ha szól: comeconi. Közel-Moszkva, Távol-Delhi. Itt jó Soho, nyakas brit bú. Verd vodka ki. Russish, rossz is. Whisky való rá. Nepper súg hasist. Hoppá, kifoszt. le Gott. Big Ben, bing bang. Jön lunch, smoke, drink. Trafalgar Square, ha vársz megint.
(Forrás: Legolcsóbb mozi – versek Új Forrás Kiadó 2011. – Közlés az Új Forrás Kiadó szíves hozzájárulásával)